Tényleg egyszerűbb? Az egyszerűsített felszámolás fontosabb szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok szó esik általánosságban a felszámolási eljárásokról, de csak ritkán vesszük górcső alá az egyszerűsített felszámolást. Pedig a felszámolási eljárások nem ki hányadát ilyen formában folytatják le. Nézzük meg, tényleg egyszerűbb-e ez az eljárási forma, és vannak-e a hitelezők érdekeit védő eljárási lehetőségek.
Maga az eljárás megindítása és annak feltételei nem térnek el az általános szabályoktól, így ezeket külön nem ismertetjük.
Egyszerűsített felszámolásról abban az esetben beszélhetünk, amikor az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan.
Látható tehát, hogy a hitelezői igények megtérülésére – a felszámolási eljárás keretében – nincs reális esély. Ilyen esetben a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt jelentsék be neki. A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról, azt neki jelentsék be.
Sajnos a gyakorlati tapasztalat azt mondatja, hogy általában a hitelezők sem rendelkeznek információval az adós cég vagyonáról, tekintettel arra, hogy e cégek jellemzően vagyonnal nem rendelkeznek.
A felszámoló – az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén – az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét hívja fel arra, hogy amennyiben e hiányosságokat nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni.
Amennyiben e felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására.
A felszámoló egyúttal záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot.
A kérelem beérkezése után a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek, továbbá az illetékes állami és az önkormányzati adóhatóságnak.
A jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 napon belül lehet benyújtani. Nagyon fontos, hogy ez a határidő jogvesztő.
Amennyiben a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási kérelem alapján az adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a felszámoló által készített jelentést és vagyonfelosztási javaslatot csak az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni, és nem szükséges közbenső mérleget készíteni.
Ha a felszámoló által benyújtott jelentést és vagyonfelosztási javaslatot nem kell átdolgozásra visszaadni a felszámolónak, a bíróság végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását a csődtörvény általános előírásai alapján (Csődtv. 57. § (1) bekezdés), valamint megállapítja az adós jogutód nélküli megszüntetését és a felszámolási eljárás befejezését.
A bíróság a fenti bekezdésben foglaltakon túlmenően a végzésében az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét
– amennyiben az államnak ki kell egészítenie a felszámoló díját, hivatalból kötelezi az így kifizetésre kerülő felszámolói díj állam javára történő megtérítésére,
– a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező kérelmére kötelezi a hitelező által megfizetett és a felszámolási eljárásban meg nem térült illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére, valamint
– a felszámoló kérelmére kötelezi a felszámolót – az egyszerűsített felszámolási eljárásban megillető – 300 000 forint és a felszámolónak – amennyiben az államnak ki kell egészítenie a felszámoló díját – az így kifizetett összeg különbözetének a felszámoló részére történő megtérítésére.
Ezen kötelezésekre abban az esetben kerül sor, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.
Van egy fontos és mindenképpen megemlítendő hitelezővédelmi szabály az egyszerűsített felszámolások során, de természetesen ennek is vannak előfeltételei.
Amennyiben az adósnak – a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint – a jegyzett tőkéjének 50 százalékát meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező kereseti kérelmére a felszámolás során eljáró illetékes bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért. Kivéve, ha a részesedését átruházó volt tag bizonyítja, hogy az átruházás időpontjában az adós még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a tag az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.
A felszámoló az eme előírás szerinti felelősséget megalapozó, társasági részesedést átruházó jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt és a nyilvántartásba vett hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.
Látható tehát, hogy bár az eljárás – értékesíthető vagyon és behajtható követelések hiányában – rövidebb az általános szabályok szerint lefolytatott felszámolási eljárásoknál, de egyszerűsége legfeljebb ebben rejlik, valamint abban, hogy a felszámolóknak lényegesen kevesebb az adminisztrációs terhe, a hitelezőket legfeljebb az vigasztalja, hogy a követelés hamarabb kivezethető a könyvekből.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
