Tilos a vagyonkimentés új jogi személy alapításával

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. március 30.
Rovat:

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (továbbiakban: Jszbt.) szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor, ha a terhelt a csődbűncselekmény következtében  felszámolt Kft. vezető tisztségviselőjeként e Kft. vagyonát az újonnan alapított Kft. javára szándékosan elvonta, és így a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte.


Az alapügy

A járásbíróság az I. rendű vádlottat elítélte társtettesként elkövetett csődbűncselekményért és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisításért. A bíróság egy év nyolc hónap szabadságvesztés büntetést szabott ki, ameklynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette, illetve öt évre eltiltotta a vádlottat a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tisztség betöltésétől.

[multibox]

A másodfokú bíróság döntése

A másodfokon eljáró Törvényszék a járásbíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. rendű vádlott cselekményeit társtettesként elkövetett csődbűncselekményként, továbbá bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisításként értékelte. A kiszabott szabadságvesztést két évre, a próbaidőt négy évre emelte.

Az ügyész indítványára az I. rendű vádlott, majd a II. rendű vádlott által képviselt Kft.-vel, szemben intézkedésként 6.000.000 forint pénzbírságot is kiszabott. Egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a pénzbírságra kötelezett Kft. jogi képviselője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.Álláspontja szerint az I. rendű vádlott által elkövetett csődbűncselekmény nem kapcsolódik a pénzbírsággal sújtott Kft.-hez, mint újonnan létrehozott jogi személyhez. Ahhoz, hogy a Jszbt. szerint az ügyvezető által elkövetett bűncselekmény kapcsán a jogi személy is szankcionálható legyen, az szükséges, hogy a vezető tisztségviselő az adott jogi személy tevékenységi körében kövesse el a bűncselekményt, amelyből a jogi személynek vagy vagyoni előnye keletkezik, vagy az ügyvezető cselekménye ilyen vagyoni előny szerzését célozza.

[htmlbox ptk_kommentar_2018]

A Kúria megállapításai

A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

A Kúria szerint kétségkívül megállapítható, hogy az I. rendű vádlott a  bűncselekmény következtében  felszámolt Kft. vezető tisztségviselőjeként e Kft. vagyonát a tényállásban írt vagyontárgyakat érintően az újonnan alapított Kft. javára szándékosan elvonta. Az időközben felszámolt Kft. fizetésképtelenségét éppen ezzel a magatartásával idézte elő, a csődbűncselekmény bűntettében büntetőjogi felelőssége ezen magatartás folytán volt megállapítható. Az I. rendű vádlott az általa képviselt cég vagyonát egy újonnan, szintén általa képviselt cégbe történő vagyonátmentéssel csökkentette, mely e Kft. oldalán vagyongyarapodást eredményezett.

A Jszbt. szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

Kétségtelen tény az, hogy az I. rendű vádlott által elkövetett bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését célozta és azt is eredményezte. Mint ahogy az irányadó tényállás alapján az is nyilvánvaló, hogy mindkét jogi személy vezető tisztségviselőjeként a cégnyilvántartásba bejegyzett I. rendű terhelt a cselekmény elkövetéséről tudott, hiszen a bűncselekményt szándékosan, mégpedig – a hitelezők kielégítésének meghiúsítása végett, vagyonátmentési célzattal – egyenes szándékkal követte el.

(lb.hu)

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Kapcsolódó cikkek:


Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak
2018. szeptember 20.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Önálló törvény született az üzleti titokról
2018. szeptember 6.

Önálló törvény született az üzleti titokról

Eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályozta kérdést – e kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.