Változás a termőföld törvényes öröklésének szabályaiban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVII. törvény jelentős változásokat hozott 2023. január 1-jétől a termőföld törvényes öröklésének szabályaiban.

A módosító törvény a már meglévő rendelkezéséket egészítette ki egy új alponttal, amelynek célja, az osztatlan közös tulajdonú termőföldek kialakulásának, illetve tovább aprózódásának visszaszorítása.

A kiegészítés az örökhagyó kizárólagos tulajdonában lévő ingatlan, illetve a már eleve osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban fennálló tulajdoni hányad örökléséről rendelkezik, amelynek részletszabályait jelen cikkünkben mutatunk be.

Ha a 2022. december 31-ét követően elhunyt, kizárólagos termőföld-tulajdonos nem, vagy csak részben végrendelkezett, és az örökhagyó után – a törvényes öröklés szabályai szerint – több örökös is van (ideértve a kötelesrészre jogosultakat is), az örökösöknek az ingatlan öröklése vonatkozásában a következő lehetőségek közül kell választaniuk:

• osztályos egyezség kötése a hagyatéki eljárásban;
• az ingatlan (örökrész) átruházása az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre;
• az ingatlan egyben való értékesítése;
• az ingatlan (örökrész) ingyenes felajánlása a magyar állam javára.

Az ingatlan egyben való értékesítése során eladóként az örököstársak közössége vesz részt, és az örököstársak közösségének tagjai közbenső jogszerzőként lesznek feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban.

Ha az örökösöknek a fentiekben felsorolt módokon nem sikerül megegyezniük, a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg az ingatlant, azzal a feltétellel, hogy a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, illetve hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt éven belül dönteniük kell:

• a tulajdoni hányadok egyben való értékesítéséről;
• a tulajdoni hányadok egyik örököstárs tulajdonába adásáról;
• a tulajdoni hányadok az állam javára történő ingyenes felajánlásáról, vagy
• az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont a megosztással vagy – a feltételek fennállása esetén – bekebelezéssel történő megszüntetéséről.

Az ötéves határidő eredménytelen eltelte esetén kényszerértékesítésnek van helye.

Az ingatlan-nyilvántartásba az öröklés átvezetése mellett egyfajta biztosítékként lesz feljegyezve a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége, amely a feltételek megvalósításával, illetve végső esetben a kényszerértékesítés eredményeként bekövetkező tulajdonosváltozás átvezetésével egyidejűleg lesz törölve.

A másik esetkör, amikor már eleve egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban fennálló tulajdoni hányad örökléséről van szó. Ebben az esetben a jogalkotó törekvése az, hogy az ingatlan ne kerüljön még több személy tulajdonába.

A szabályozás hasonló az előzőekben írtakhoz, így tehát, ha a 2022. december 31-ét követően megnyílt hagyaték tárgya osztatlan közös tulajdonú ingatlanban fennálló tulajdoni hányad, és azt a törvényes öröklés szabályai szerint több örökös közösen örökli, az örökösöknek ugyanúgy dönteniük kell aközött, hogy osztályos egyezség keretében megállapodnak, az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az örököstárs vagy örököstársak az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházzák, akként, hogy ezzel – az egymás közötti viszonyukban, az adott tulajdoni hányadra – közös tulajdon nem keletkezik, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesíthetik vagy azt ingyenes felajánlhatják az állam javára.

Ha a fenti megoldási lehetőségek nem vezetnek eredményre, a törvény az örököstársaknak öt éven belül ugyanazokat a kötelezettségeket írja elő a közös tulajdon megszüntetése érdekében, végső soron pedig szintén a kényszerértékesítést.

A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Tóth Blanka ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

---