Jelen cikk célja annak vizsgálata, hogy az élelmiszer-vállalkozás, valamint az élelmiszer-vállalkozó jogi kategóriája – uniós jogi aktus alapján – miként és hogyan értelmezhető a nemzeti jogban, valamint milyen formában jelenik meg az élelmiszerjogi tárgyú magyar jogszabályokban.
Az élelmiszer, mint termék nemzetgazdasági szerepe nem kérdőjelezhető meg; a jogi szabályozás jelentőségét e tárgykörben – funkcionálisan megközelítve – mindennapi fogyasztásra szánt termékkategóriához kapcsolódó, az emberi egészségre ártalmas veszélyek, megbetegedések, fertőzések előfordulásának kockázata támasztja alá.
Az Országgyűlés 2017. május 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) több rendelkezését. Jelen cikk a hitelezői választmányra, a jognyilatkozatok megtételére, a vitatásra és a fizetési felszólításra, a felszámoló feladataira, valamint a hitelezői igények bejelentésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tekinti át. A hatályba lépés időpontja: 2017. július 1.
2017. július 1-ével több ponton is módosut a csődtörvény. A cikk a csőd- és felszámolási eljárás bírósági szakaszaival összefüggésben felmerülő eljárásjogi jellegű előírásokban bekövetkező változásokat mutatja be.
Jelen cikkben az eIDAS-rendelet és a bizalmi törvény rendelkezéseinek a figyelembe vételével az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes részterületek áttekintő jellegű bemutatására és fogalmi meghatározására koncentrálunk.
Jelen cikk azoknak a 2016-ban közzétett bírósági döntéseknek a rövid bemutatását és összegzését adja, amelyek a felszámolási eljárás lefolytatásával összefüggésben a hitelezői igények bejelentésére vonatkozóan tartalmaznak megállapításokat.
Jelen cikk azokat a 2015-ben és 2016-ban közzétett bírósági döntések rövid bemutatását és összegzését adja, amelyek a felszámolási eljárás megindításával összefüggésben a hitelező által megküldendő fizetési felszólításokra, valamint az adós vitatására vonatkozóan tartalmaznak megállapításokat a Cstv. 27. §-ában foglaltak fényében.
Jelen írás az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításával összefüggésben – a 2016. évi LXXVII. törvény által eszközölt változtatások körét tekintve – az értékpapírokra vonatkozó kódexbeli rendelkezések felülvizsgálatát tárgyalja, amelyben az új Ptk. korábbi szabályait vetjük össze az új rendelkezésekkel.
A közösségi portálon megvalósulhat a szerződéskötés B2B, B2C, illetve C2C relációban is, amely felveti a fogyasztóvédelmi szabályok és a tájékoztatási kötelezettség előírásainak megfelelő alkalmazását.
Az engedélyköteles szerencsejátékok fogalmát a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991-es törvény határozza meg. Ez alapján akkor beszélhetünk jogi értelemben vett szerencsejátékról, ha a játékos tét- vagy díjfizetés ellenében, pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, ahol a nyerés és a vesztés esélye kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
