Egyre többször hallhatjuk, láthatjuk vagy akár megtapasztalhatjuk a termékbemutatóval egybekötött termékértékesítések szabálytalanságát, sok esetben megtévesztő tevékenységét, annak ellenére, hogy ez egy hagyományostól merőben eltérő kereskedelmi formának minősül, ahol a vásárlók fokozottabb védelmet igényelnének.
A munkahelyi adatvédelem témája a személyes adatok védelmének talán legfontosabb része, hiszen akár munkavállalók, akár munkáltatók vagyunk, ezeket a szabályokat tudnunk és alkalmaznunk kell.
Az adósságbehajtás egy igen nehéz terület, nem csak azért, mert ebben a szakaszban már elég csekély esély mutatkozik a tartozások beszedésére, hanem azért is, mert számos adatvédelmi szabályt tudni kell ahhoz, hogy később ne legyen megtámadható a lefolytatott eljárás. A személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülését az Alaptörvény VI. cikke, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban Info tv.) értelmében a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NAIH) ellenőrzi, ezért a követeléskezelési tevékenységgel járó adatkezelés adatvédelmi aspektusainak megítélése a NAIH feladat- és hatáskörébe tartozik. A Hivatal nagy hangsúlyt fektet az adatvédelmi szabályok betartatására ezen a területen is, ezért ajánlást bocsátott ki a követeléskezelés, tartozásbehajtás, adósságbehajtás és a faktoring tevékenység adatkezelésére vonatkozóan, miután számos állampolgári bejelentés kifogásolta a fenti tevékenységet végző vállalkozások eljárását.
Ajánlattevőként részt venni egy közbeszerzési eljárásban nem egyszerű feladat, rengeteg feltételnek kell megfelelni, de ami a legfontosabb, a legjobb árat kell kikalkulálnunk annak érdekében, hogy el is nyerjük a felhívásban szereplő megrendelést. Azonban, ha elindulunk a megmérettetésen, akkor fontos tudnunk azt is, hogy milyen irányba mehetünk, ha úgy látjuk, nem tisztességes az ajánlatkérő eljárása, vagy nem értünk egyet a döntésével. Ehhez elöljáróban érdemes tisztában lenni azzal, hogy hol találjuk az ehhez szükséges szabályokat. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ötödik része szól azon jogorvoslatról, amelynek a közbeszerzés, a minősített beszerzés, a védelmi beszerzés és az ezekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt van helye. A minősített beszerzés alatt az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzést kell érteni, a védelmi beszerzés fogalma pedig a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzését, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelését jelenti.
A tavalyi évben nagy port kavart az a hír, miszerint valószínűsíthetően a nemzetbiztonsági szakszolgálat is használja azt a kémprogramot, amely bármely magánfelhasználású számítógépen hozzáférést biztosít a levelezéshez, fájlokhoz és akár az internetalapú telefonhívásokhoz is. Ez azután került napvilágra, hogy egy hacker feltörte a kémprogramokat gyártó cég szerverét, és levelezésében olyan információkra tett szert, amelyek feltételezik, hogy a magyar titkosszolgálat is előfizetője a lehallgatásra szánt szoftvercsomagnak. Ezt követően, állampolgári bejelentés nyomán indult vizsgálat a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonság Hivatal (a továbbiakban: NAIH) részéről, amely azonban egyértelműen arra a megállapításra jutott, hogy bár a hazai törvények alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során alkalmazhatnak kémprogramot, a törvényi szabályozás kellő garanciát nyújt a titkos információgyűjtéssel érintettek magánszférájának tiszteletben tartásához és személyes adataik védelméhez való joguk érvényesüléséhez.
A 2008-as évek előtt felfutó devizahitelezés nagymértékű lakossági eladósodottságot eredményezett, mivel a gazdasági- és hitelválsággal életbe lépő devizaárfolyamok magasba törése megfizethetetlenné tette azokat a hiteleket, amelyeket egyébként is nagy számban a lakosság azon része vett fel, akik nem voltak felkészülve egy nagyobb anyagi kiadásra. A lakosság részéről devizában történő ilyen nagyfokú eladósodás nem csak komoly szociális problémákhoz vezetett azáltal, hogy sokaknak el kellett hagyni otthonukat, hanem ezen túlmenően az ország labilitását is megnövelték a hitelek mögötti külső devizaforrások.
Autóval, motorral vagy akár biciklivel közúton haladva jogos a félelem attól, hogy egy szarvas, vaddisznó, vagy bármilyen nagyobb vad az úttestre ugrik, vagy az autónak rohan és a vezető még kisebb sebesség mellett sem tudja elkerülni a balesetet.
A közbeszerzés a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggő árubeszerzések, építési beruházások és szolgáltatásmegrendelések külön törvényben szabályozott köre, amelynek értékhatárát az éves költségvetési törvény határozza meg. A közbeszerzéseket jelenleg a 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályozza. A központosított közbeszerzés lényege az, hogy bizonyos ajánlatkérők egy központi beszerző szervezeten keresztül bonyolítják eljárásukat és ezáltal központosítottan szereznek be meghatározott termékeket és szolgáltatásokat.
Két törvény rendelkezik a devizahitelesekkel történő kötelező banki elszámolásról. Az egyik még nyáron megszületett, ez a Kúriának a kölcsönszerződésekre vonatkozó jogegységi határozataival kapcsolatos kérdéseket rendezte. A másik a tényleges elszámolási törvény, mely részletesen kifejti a határidőket és az eljárási szabályokat. Végül e kettőt egészíti ki az MNB rendeleteiben rögzített konkrét módszertani képletek.
A nyáron hatályba lépett „devizahiteles” törvény egyrészt rendezi az árfolyamrés szabályozását, másrészt leírja a kamatmódosítás alkalmazhatóságának feltételeit. Lényeges szempont, hogy a törvény a 2004. május 1. és a hatályba lépés között kötött fogyasztói szerződésekre terjed ki. Mi minősül fogyasztói szerződésnek? Hogyan rendezi az árfolyamrés problematikáját a törvény? Milyen feltételeket sorol fel a tisztességtelenség vélelmének vonatkozásában? Írásunkban összefoglaljuk a részleteket.
