A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény több ponton is módosult ebben a hónapban. Mindközül talán a legfontosabb érdemi változtatás az volt, hogy a jogszabályban kibővült a támogatásokra érdemesek köre.
Az elmúlt év végén jelent meg az a kormányhatározat, mely elrendelte a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (továbbiakban: Takarékbank) fennálló állami tulajdoni rész nyilvános nemzetközi pályázaton történő értékesítését.
A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény november 9-én lépett hatályba, és érdemben több helyen módosította az árfolyamgátra vonatkozó szabályokat, azonban természetesen nem jelenthetjük ki azt, hogy ezáltal minden devizahiteles problémája akár rövid vagy hosszú távon megoldódott volna.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: integrációs törvény) július 13. napján született meg, rövid, de annál változatosabb utat bejárva.
A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén indította el Növekedési Hitelprogramját, mely a monetáris politika eszközeként jelentős mértékben növelheti a vállalkozók beruházási kedvét. Az MNB-nek nem titkolt szándéka volt a programmal, hogy enyhítse a kis- és középvállalkozók hitelezésében megfigyelt zavarokat, valamint megerősítse a pénzügyi stabilitást és csökkentse az ország külső sérülékenységét.
Sokan fordultak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz azért, hogy vajon jogos-e a munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszer használata. A hatóság a nagy érdeklődés nyomán ajánlást bocsátott ki, melyben részletesen kifejtve, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva határozza meg a helyes gyakorlatot.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) a hivatal felállítása óta eltelt időben számos állampolgári bejelentés érkezett arra vonatkozóan, hogy vajon jogos-e a kifogásolt munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszer használata. A hatóság a bejelentések számosságára tekintettel, 2013. január 30-án ajánlást bocsátott ki, melyben részletesen kifejtve, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva határozza meg a helyes gyakorlatot.
2013. március 30-án módosított Infotörvény (2011. évi CXII. törvény) megteremtette annak a lehetőségét, amit eddig mind a törvény, mind pedig a hatóság felállítását megelőző ombudsmani gyakorlat tiltott. Ezentúl az állampolgárok felé megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül lehet megkereséseket eszközölni.
Másfél éve, a korábbi adatvédelmi biztos hivatala helyett létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megalakulásával új időszámítás kezdődött az adatvédelem területén. A NAIH szigorúan fellép a jogsértőkkel szemben.
Tavaly január 1-jétől új időszámítás indult az adatvédelem területén, amikor is megszűnt az adatvédelmi biztos (ombudsman) intézménye, és ezzel egyidejűleg megalakult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely 2012-ben nagy erőkkel kezdte meg működését.
