Bejelentkezés Hírlevél

cikkei

Újváry Erika  |  2013. június 4. Szakma

Változzon-e a jogi szakvizsga?

Az ÜgyvédVilág olvasói számára köztudott, hogy a 2011 decemberében még hatályos jogszabály értelmében, ha a jogi diplomával rendelkező szakvizsgázni szeretne, akkor a bíróságon, ügyészségen dolgozó fogalmazónak, ügyvédi irodában elhelyezkedő ügyvédjelöltnek, cégeknél tevékenykedő jogi előadónak stb. hároméves joggyakorlaton kell részt vennie, és függetlenül attól, hogy hol dolgozik, ugyanazt a „jogi képesítő vizsgát” kell megszereznie. Ezt a közös vizsgát mindig az igazságügyi minisztérium (IM, IRM, jelenleg KIM) szervezte. A vizsga három részvizsgából áll: egy adott témából álló írásos részből, (vádirat, ítélet, viszontkereset) és a szóbeli vizsgákból, amelyek 2003 óta tíz vizsgatárgyat jelentenek.

Fleck Zoltán  |  2013. június 4. Szakma

Igazságszolgáltatás a változások viharában

Az igazságszolgáltatás készülő szervezeti átalakításának fontos részleteiről nem tudunk semmit, mégsem lehetünk teljesen tudatlanok a jogalkalmazás jövőjét illetően, mert az eddigi közjogi változások, a bíróságokkal szemben megnyilvánuló bizalmatlanság, a hatalommegosztás elhanyagolása nem sok jóval kecsegtet.

Újváry Erika  |  2013. június 4. Szakma

Képzési központ, nem csak bíróknak

Még 2003 szeptemberében a PHARE Magyarország program részeként átvilágították a hazánkban folyó jogi továbbképzést, és a beszámolót készítő – francia, holland és német tagból álló – bizottság az európai követelményeknek is megfelelő reform megszületését várta tőlünk. Az ajánlások közös igazságügyi képzési központ felállítását szorgalmazták, és több millió eurós pályázati forrást ígértek ennek megvalósítására.

Dr. Kiss Anna  |  2013. június 4. Szakma

Európai kitekintő

A szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló európai polgárok gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben uniós jogi kérdésekben jártas ügyvédhez vagy közjegyzőhöz kell fordulniuk, ezért nagyon fontos, hogy a jogászok ne csak a hazai jogot ismerjék, hanem az uniós joganyagot is, és tisztában legyenek a különböző tagállamok igazságszolgáltatási rendszerével és a mögöttes szabályokkal. Számos olyan példát találunk az EU-ban, amely a jogászok közötti együttműködést segíti elő.

dr. Pál Edith  |  2013. június 4. Szakma

Munkajogi változások az új Munka Törvénykönyve elfogadása után

Dr. Lőrincz György 1973-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, 1975-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1975–1978 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírója. 1979–1982 között a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke. 1982–1985 az Igazságügyi Minisztérium osztályvezető helyettese. 1985–1988 a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke. 1988–1990 ÁBMH Munkajogi Főosztály vezetője. 1990–1991 a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 1991-től saját ügyvédi irodáját vezeti. Szakterülete a munkajog. Több kézikönyv, szakcikk szerzője, illetve társszerzője. Részt vett a jelenlegi hatályos Munka Törvénykönyve előkészítésében. A magyaros ételeket kedveli. Szabadidejében olvas, utazik, sportol.

dr. Pál Edith  |  2013. június 4. Szakma

A színes konfettik világa

Dr. Spielmann Éva 1994-ben az ELTE Jogi Karán diplomázott. Ügyvédjelölti időszakát a Déri & Lovrecz Ügyvédi Irodában töltötte. 1996 óta ügyvéd, 2000-ben alapította egyéni ügyvédi irodáját. Szakterülete a gazdasági jog. 2000-ben elvégezte a társasági szakjogász képzést. Szabadidejében utazik, színházba, koncertekre, ékszerkiállításokra jár. Autóban az Audi, ételben a japán konyha és édesanyja palacsintája a kedvence. Hobbija az asztrológia, a mandalafestés, ékszertervezés. Kedvenc ékszermárkája a Confetti.

Kálmán Attila  |  2013. június 4. Szakma

„Jány Gusztáv mellé még halálában is jóérzéssel állhattam”

„X”-es gyerekként előbb tanulta ki a nyomdai betűszedést, mint hogy helyet foglalhasson a jognak asztalánál; ma pedig, negyven év sikeres ügyvédi múlttal a háta mögött, 69 évesen leginkább egynapos bécsi sétákkal frissíti lelkét bíró feleségével közösen: vonatra szállva siklanak át az idilli világba. Galli Istvánt a gimnázium után csupán az Egyetemi Nyomda szakmunkásképzőjéig engedi a káderpolitika, ám ő ezt inkább a sors ajándékának, semmint kudarcnak tartja, hiszen „máig szakemberként értek az imádott könyvekhez; bántott ugyan, hogy nem kezdhettem meg a jogi tanulmányaimat, de sértődöttség vagy tüske azóta sincs bennem”. Az egyetemi létből való politikai kitaszítás annak ellenére nem okozott számára valódi keserűséget, hogy már általános iskolásként elhatározta, ügyvéd lesz belőle. Jóllehet jogász egy sem akadt addig a családban, mindössze egyetlen minisztériumi tisztviselő nagybácsi akad, aki egyáltalán valamilyen módon is összehozható az államigazgatási gépezettel, a jogalkalmazással. Végül is négy év kitérővel 1966-ban felveszik az ELTE jogi karára, amit 1971-ben végez el.

Dr. Kiss Anna  |  2013. június 4. Szakma

A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve

A közelmúltban megjelenő egészségügyi jogi tárgyú meritum – A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve – a korábbi kiadás átdolgozott és hatályosított változata. Olyan szakkönyv, mely mindenképpen hiánypótló; eligazít az egészségügyi jogszabályok rengetegében, és nemcsak a vállalkozó orvosoknak nyújt segítséget, hanem azoknak a jogászoknak is, akik az egészségügy területén tevékenykednek. A könyv áttekinthető szerkezete és magas szakmai színvonala miatt oktatási tankönyvnek is kiváló, de ezen túlmenően ajánljuk mindenkinek, hiszen az egészségügyi ellátásban betegként, illetve leendő betegként valamennyien érdekeltek vagyunk. A könyv ugyanis kitér a betegek jogaira, az orvosok felelősségére, a fogyasztóvédelemre, a biztosítási rendszerre, a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekre, az Egészségpénztárakra is.