Az compliance elmélete és gyakorlata – 5. rész
Cikkünkben bemutatjuk a compliancehez kapcsolódó jó gyakorlatokat, amelyek az etikus vállalati működés egy-egy részterületét fedik le, és iránymutatásul szolgálnak a vállalatok számára.
Ambrus István cikkei
A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata – 4. rész
Cikkünkben a visszaélések vállalatokon belüli kezeléséről és a visszaélés-vizsgálat magyar szabályozásáról olvashatnak.
A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
Cikkünkben a whistleblowing jogi szabályozási lehetőségeiről, illetve a whistleblowing-rendszer kiépítéséről olvashatnak.
A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
A compliance-programok, valamint rendszerek azt a célt szolgálják, hogy a vállalat működése során megfeleljen a jogszabályoknak, és a saját maga által alkotott normáknak. Amennyiben ez nem így történik, a compliance-rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a normasértéseket idejekorán kiszűrje és megvizsgálja, és mindezek alapján a lényeges információkat a felsővezetőség tudomására hozza és megfelelő válaszlépések, korrekciók történhessenek.
A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi az eredendő oka annak, hogy a compliance kialakult, rohamosan fejlődött és fejlődik, napjainkban is egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak, valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó normáknak való megfelelést jelenti.
Polgári jogi elemek a büntető jogban
A magánjog és a büntetőjog kölcsönös összefüggései kapcsán jelen tanulmány következtetésének lényege, hogy a polgári jog fogalomrendszerét a büntetőjogban általában transzformáció nélkül szükséges alkalmazni. A büntetőjogi jogos védelem és a jogos önhatalom összevetéséből arra nézve vonható le következtetés, hogy bizonyos relációkban az egyik, más aspektusból a másik tekinthető tágabb körben alkalmazandónak. A sikkasztás bűncselekményének hátteréül szolgáló polgári jogi szerződés csak olyan lehet, amely révén a tulajdonjog átszállására nem kerül sor. Végül az uzsora-bűncselekmény büntetőjogi értelmezésénél nem hagyható figyelmen kívül az uzsorás szerződés polgári jogi fogalma sem.
12