A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény november 9-én lépett hatályba, és érdemben több helyen módosította az árfolyamgátra vonatkozó szabályokat, azonban természetesen nem jelenthetjük ki azt, hogy ezáltal minden devizahiteles problémája akár rövid vagy hosszú távon megoldódott volna.
A latin eredetű „expatriota”, röviden „expat” kifejezés azt értjük, amikor a hazai, ún. kiküldő munkáltató a vele már hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalóját ideiglenesen a cégcsoporthoz tartozó, de másik országban lévő ún. fogadó munkáltatóhoz küldi ki, annak érdekében, hogy a munkavállaló speciális tudását átadja, vagy a már meglévő szaktudását, kompetenciáját tovább növelje a fogadó államban. Az „expat” munkavállaló tehát külföldi kirendelésben lévő munkavállalót jelent.
2002. november 4-én egy Predator típusú pilóta nélküli repülőgép (UAV) szelte át a jemeni sivatagot. A Dzsibutiban található amerikai bázisról irányított drón küldetése – melyet Szaúd-Arábiában tartózkodó parancsnokok felügyeltek, – sikerrel végződött. Hellfire rakétája a főváros közelében autózó 6 ember életét oltotta ki, közöttük az Al-Kaida akkori jemeni vezető alakjáét, illetve egy amerikai állampolgárét is. Az Ars Boni jogi folyóirat alábbi írásában a harcászat ezen újkeletű jelenségének néhány nemzetközi jogi vonatkozásáról lesz szó.
Az egypárti Alaptörvény titokban készült, és elődjénél sokkal kevésbé fejez ki közakaratot. A kétharmados kormánytöbbség által létrehozott helyzetben én az Alkotmánybíróság elnökeként, remélem, lemondásommal figyelmeztettem volna Európát arra, hogy itt az alkotmányos rendszer alapját érintő visszalépés történt – lényegében e gondolatokkal összegzi az alkotmányozást érintő súlyos jogállami kritikáit Sólyom László volt államfő, az Alkotmánybíróság első elnöke. Az Ars Boni jogi folyóirat kiadója, a Stádium Intézet első kiadványa Mérlegen az Alaptörvény címmel a napokban jelent meg; a folyóirat ennek kapcsán készített interjút Sólyom Lászlóval a régi és az új alkotmány viszonyáról kérdezve őt.
A multinacionális cégek külföldi mobilitás programjai által hazánkban is megjelent az „expatriota”, röviden „expat” kifejezés. A latin eredetű szó alatt azt értjük, amikor a hazai, ún. kiküldő munkáltató a vele már hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalóját ideiglenesen a cégcsoporthoz tartozó, de másik országban lévő ún. fogadó munkáltatóhoz küldi ki, annak érdekében, hogy a munkavállaló speciális tudását átadja, vagy a már meglévő szaktudását, kompetenciáját tovább növelje a fogadó államban. Az „expat” munkavállaló tehát külföldi kirendelésben lévő munkavállalót jelent.
Néhány gondolat egy, a szerzői jog által méltatlanul keveset vizsgált eszköz, a DRM és a szerzői jog kapcsolatáról, különös tekintettel a szabad felhasználást korlátozó hatásokra – az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Hogyan járjunk el, ha a tudomásunkra jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói oldalon a munkaviszony felmondását? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel. A felmondások megosztó gyakorlatát elemző írás 2. része.
Az internet és a közösségi média számos munkahelyen és munkakörben alapvető szükségletté nőtte ki magát. A fiatalabb generáció számára természetes, hogy a közösségi médián keresztül éli az életét: üzenetet küldenek egymásnak, véleményt nyilvánítnak, blogolnak, zenét hallgatnak, információt gyűjtenek és továbbítanak, valamint ad hoc jelleggel készített fényképekkel pillanatokon belül árasztják el a világhálót. Mit tehetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjunk el, ha a tudomásunkra jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói oldalon a munkaviszony felmondását? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel. Folytatjuk múlt heti cikkünket a felmondások megosztó gyakorlatáról.
A munkavállaló legfőbb kötelezettsége, hogy munkavégzés céljából a munkáltató által megjelölt időben és helyen megjelenjen, ezzel szemben mégis a munkavállalói kötelezettségszegések egyik leggyakoribb formája a munkahelytől történő kisebb-nagyobb időtartamú igazolt vagy igazolatlan távolmaradás: elnyújtott kávészünet, gyors hivatali ügyintézés munkaidőben. Van-e elfogadható indoka annak, ha nem érünk be időben reggel a munkahelyünkre, és mi a következménye a hiányzásnak? Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a hiányzás bejelentésére, majd ismertetjük az igazolt és igazolatlan távolmaradás munkajogi szabályait.
A Strasbourgi Bíróság az ítélkezési szünet után, szeptember 24-én négy, míg október 10-én három magyar vonatkozású döntést tett közzé. Mindegyik ítélet elmarasztalja Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 1 bekezdése, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése okán.
