A Munka Törvénykönyve valamennyi munkavállaló tekintetében általános jellegű kötelezettségként írja elő a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamának nyilvántartását, oly módon, hogy abból naprakészen megállapítható legyen a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja is. Mire figyeljen a munkáltató az utazó munkavállaló munkaidejének nyilvántartása során?
Idéntől konkrétabbá és egyes esetekben szigorúbbá válnak a vasúti étkezőkocsikban, a repülőkön vagy épp a távolsági buszon folytatott árusítás feltételei, például a vásárlók számára látható helyen kell feltüntetni a kereskedő nevét és székhelyét is. Ha pedig termékforgalmazás az utazásszervezés célja, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelenteni az illetékes jegyzőnél, aki erről tájékoztatja a fogyasztóvédelmi felügyelőséget.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény több ponton is módosult ebben a hónapban. Mindközül talán a legfontosabb érdemi változtatás az volt, hogy a jogszabályban kibővült a támogatásokra érdemesek köre.
Az új Ptk. átírja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt is. A rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát felváltja a joggal való visszaélés tilalma, a személyiségi jogok megsértése esetén az új Ptk. szabályait kell alkalmazni, a megtámadás szabályait pontosítják – csak néhány változás a legfontosabbak közül.
A vizsgált kérdéskörnek különös aktualitást ad napjainkban a közéletet tematizáló devizahitel szerződések jóerkölcsbe ütközésének kérdése, jóllehet a Kúria jogegységi döntésében a devizaalapú hitelszerződési konstrukció érvényessége mellett tette le a voksot. Mint látható, a jóerkölcs érvényesülése a szerződésekben a mindennapjainkat átható, gyakorlati jelentőséggel bír. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy hogyan valósul meg a jogon kívüli, erkölcsi értékeknek a szerződési jogba történő implementálása.
Az elmúlt év végén jelent meg az a kormányhatározat, mely elrendelte a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (továbbiakban: Takarékbank) fennálló állami tulajdoni rész nyilvános nemzetközi pályázaton történő értékesítését.
Az Alkotmánybíróság e hatáskörének elvétele, s a Kúriának történt átadása miatt egyelőre felemás képet mutat a helyi önkormányzati döntések, rendeletek feletti alkotmányos kontroll intézményes biztosítása. Problémát okozhat például a Kúrián belül létrehozott háromtagú Önkormányzati Tanács és az Alkotmánybíróság viszonyának nem megfelelő tisztázása; 2012. január 1-jétől ugyanis a helyhatósági döntések jogszabály-ellenesség miatti utólagos felülvizsgálata ügyében már az Önkormányzati Tanács jár el, ám ha csak és kizárólag alaptörvény-ellenesség lép fel, az arra jogosultak továbbra is az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak normakontrollért. Szükség lenne egy különálló közigazgatási perrendtartásra, amelyben az eljárásjogi problémákat rendezni lehetne.
A vállalkozók számára az interneten keresztül történő ügyintézés napjainkban már elkerülhetetlen. A szabályok sokféleségére tekintettel, (bevallások, kérelmek, bejelentések stb.) az elektronikus ügyintézés jelentős fejlődésként értékelhető és megkönnyíti az adózó munkáját.
A munkavállaló legfőbb kötelezettsége, hogy munkavégzés céljából a munkáltató által megjelölt időben és helyen megjelenjen, ezzel szemben mégis a munkavállalói kötelezettségszegések egyik leggyakoribb formája a munkahelytől történő kisebb-nagyobb időtartamú igazolt vagy igazolatlan távolmaradás. Van-e elfogadható indoka annak, ha nem érünk be időben reggel a munkahelyünkre? Mi a következménye a hiányzásnak? Az alábbiakban bemutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a hiányzás bejelentésére, majd ismertetjük az igazolt és igazolatlan távolmaradás munkajogi szabályait.
Érdemes figyelemmel kísérni az Európai Unió Bíróságának (Bíróság) előzetes döntéshozatali eljárás körében folytatott ítélkezési tevékenységét, mivel a tagállami bíróság, ha az előtte folyamatban lévő ügy tényállása és kérdése a Bíróság által korábban már értelmezett esettel azonos, vagy ahhoz jelenős mértékben hasonló, hivatkozhat a Bíróság döntésére. A nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel akkor fordulhat a Bírósághoz, ha megítélése szerint az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez uniós jog értelmezése vagy érvényességének megítélése szükséges, mivel a magyar munkajogi rendelkezéseket (is) az uniós joggal összhangban kell értelmezni.
