Az új Ptk. különválasztja a kártérítési felelősséget a vétkesség elvétől, megszigorítva egyben a szerződésszegő kimentési lehetőségeit. A kimentési lehetőség a károkozónak az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményekre korlátozottan áll fenn.
Szombaton hatályba lép az utóbbi évtized egyik legnagyobb és legjelentősebb jogalkotási terméke, az új Polgári Törvénykönyv. Mik a legfontosabb változások? Milyen további gyakorlati problémákat vet fel a hatályba lépés? Erre keresték a választ a szakma nagyágyúi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. által, az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése alkalmából rendezett tudományos konferenciáján.
Újradefiniálja a kár fogalmát az új Ptk., ezzel az egész kártérítési jog alapeleme is megváltozik. A kár megítélésének nézőpontját meg kell változtatni és az eddigi beidegződésektől elvonatkoztatva kell a kérdés megválaszolásához közelíteni: van-e kár?
2014. április 6-án kerül tesztelésre az új választási rendszer. Az új játékszabályok több fontos strukturális változást hoztak.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara borkóstolóval egybekötött könyvbemutatót tartott február 14-én a kar oktatóinak legújabb könyveiből. Az Ars Boni jogi folyóirat beszámolója szerint az ismertetett művek között volt Bodnár Eszter A választójog alapjogi tartalma és korlátai című munkája is, amelyet Chronowski Nóra, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált docense mutatott be.
A külföldiek ingatlanszerzése mindig is a – politikai – figyelem középpontjában állt, a rá vonatkozó szabályok gyakran változtak és folyamatosan változnak manapság is. Élesen meg kell különböztetnünk a termőföld és az ettől különböző ingatlanok megszerzésének, továbbá az uniós tagállami polgárok és az unión kívüliek (harmadik országbeliek) tulajdonszerzésének feltételrendszerét.
A tudomány nem feltétlenül igazolja azt a munkáltatói álláspontot, hogy az önéletrajz elemeiből következtetni lehet arra, hogy a jelentkező jó munkaerőnek minősül-e majd. A meta-analízis elemzés szerint kevés kapcsolat van az önéletrajz adatai és a jövőbeli munkavállalói teljesítmény között. Akkor miért is használja mindenki a CV-t? Milyen jogi problémák merülnek fel az alkalmazásával? Utánanézünk annak is, hogy melyek a leggyakoribb hibák a megírásánál.
Elsőre talán furcsának tűnik, de a Munka Törvénykönyve maga is előírja, hogy a munkavállaló betegen nem dolgozhat. A törvény szerint ugyanis a munkavállalónak munkára képes állapotban kell munkaideje alatt munkavégzés céljából rendelkezésre állnia, és munkát végeznie. Influenzától meggyötörten nyilvánvalóan nem képes a munkavállaló ezt a kötelezettségét (sem) teljesíteni.
A 2014. évi jogszabályváltozások közül különösen nagy érdeklődést váltott ki a lehetőség, hogy a munkáltató a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást munkavállalóinak. Azonban a támogatás nyújtásánál számos gyakorlati probléma merül fel, nem kiforrottak a részlet szabályok, ami hátráltatja a támogatás nyújtását.
Személyfüggő a köztársasági elnöki tisztség? Mennyiben tér el a magyar rendszer a parlamentáris demokrácia elméleti modelljétől? Miben változtatott az Alaptörvény és miben kellett volna változtatnia az elnöki tisztség vonatkozásában? Az Ars Boni jogi folyóiratban Kovács Virágot, a téma szakértőjét, az ELTE jogi karának oktatóját Orbán Endre kérdezte.
