Bejelentkezés Hírlevél

J cikkei

dr. Németh Janka  |  2013. november 28. Cégvilág

Ügyintézés ebédidőben és azon túl

A munkavállaló legfőbb kötelezettsége, hogy munkavégzés céljából a munkáltató által megjelölt időben és helyen megjelenjen, ezzel szemben mégis a munkavállalói kötelezettségszegések egyik leggyakoribb formája a munkahelytől történő kisebb-nagyobb időtartamú igazolt vagy igazolatlan távolmaradás: elnyújtott kávészünet, gyors hivatali ügyintézés munkaidőben. Van-e elfogadható indoka annak, ha nem érünk be időben reggel a munkahelyünkre, és mi a következménye a hiányzásnak? Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a hiányzás bejelentésére, majd ismertetjük az igazolt és igazolatlan távolmaradás munkajogi szabályait.

dr. Németh Janka  |  2013. november 21. Szakma

Lehet felmondási ok a csetelés?

Mit tehet a munkáltató, ha azt tapasztalja, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjon el, ha a tudomására jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói felmondást? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel.

Dobos Zoltán - Ars Boni jogi folyóirat  |  2013. november 21. Szakma

Adatvédelmi jogsértés: nem jár egyéni kompenzáció

Hivatalosan is végére ért a Facebook finoman szólva is aggályos adatkezelési gyakorlata miatt indított kártérítési per. Az eset számos érdekességet tartogat, és kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy röviden megismerkedjünk a csoportos igényérvényesítés egyesült államokbeli modelljének alapvető vonásaival. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.
 

dr. Németh Janka  |  2013. november 20. Cégvilág

A közösségi média használatára alapozott felmondások – megosztó gyakorlatok

Az internet és a közösségi média számos munkahelyen és munkakörben alapvető szükségletté nőtte ki magát. A fiatalabb generáció számára természetes, hogy a közösségi médián keresztül éli az életét: üzenetet küldenek egymásnak, véleményt nyilvánítnak, blogolnak, zenét hallgatnak, információt gyűjtenek és továbbítanak, valamint ad hoc jelleggel készített fényképekkel pillanatokon belül árasztják el a világhálót. Teszik ezt a magánéletben és a munkahelyükön egyaránt. Mit tehetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjunk el, ha a tudomásunkra jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói oldalon a munkaviszony felmondását? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel.

Ars Boni jogi folyóirat  |  2013. november 15. Szakma

A sérelemdíj és a felelősségbiztosítás viszonya

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv a jelenleg hatályos kódexhez képest alapvető újítással él a személyiségi jogi jogsértések vagyoni jellegű jogkövetkezményei terén: a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként felváltja a nem vagyoni kártérítést. Jelentős változásról van szó, ami ugyanakkor megoldandó kérdéseket vet fel az egyes kapcsolódó felelősségi viszonyok, így a felelősségbiztosítások terén is. Az Ars Boni jogi folyóirat írása.

Hajnal László  |  2013. november 14. Napi

Kopogtat a NAV a vállalkozásoknál a kamarai díjakért

Legalább 160 ezer hazai vállalkozás számíthat arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresi őket a kamarai regisztrációs díj befizetésének elmulasztása miatt. Az érintett vállalkozásoknak minimum 10 ezer forintjába kerülhet az eljárás, a kamarák pedig legkevesebb 800 millió forint elmaradt bevételhez juthatnak, de az összeg jóval nagyobb is lehet.

dr. Jónás Tünde  |  2013. november 12. Cégvilág

Családbarát munkahely

Választanunk kell-e karrier és család között? Vajon vannak-e olyan megoldások, amelyekkel a mérleg két karja egyensúlyba hozható? Bizonyára minden női, és nem kizárt, hogy férfi munkavállaló is szembesült már állásinterjún a családalapításra,- és tervezésre vonatkozó munkáltatói kérdésekkel. Sajnos kijelenthető, hogy még többségben vannak azok a munkáltatók, akik a családi életnek, a gyerekvállalásnak csak a rövid távú hátrányos következményeire koncentrálnak. Holott a munkapszichológiával, vezetés-szervezéssel foglalkozó szakemberek előtt már régóta ismert tény, hogy hosszú távon megéri a munkáltatónak intézkedéseket és erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló a munkavégzés mellett is teljes családi életet élhessen. A kiegyensúlyozott és stabil családi kapcsolatok nemcsak hogy a munkavállaló munkahelyen történő eredményesebb helytállását garantálják, de a családbarát munkahelyek a magasan képzett munkaerő megtartásához is hozzájárulnak.