Bejelentkezés Hírlevél

J cikkei

Ars Boni jogi folyóirat - Rajnai Anna  |  2014. május 12. Szakma

Súlyos szankciók az EU új adatvédelmi rendeletében

Az adatvédelmi irányelvet a tervezettek szerint közvetlenül alkalmazandó rendelet váltja fel. A hatályos irányelv közel 20 éves, immár elavult a modernizáció, gloabalizáció előrehaladtával. Éles viták bontakoztak ki a szöveg megfogalmazása körül, a tárgyalások húzódnak. A kihirdetés a tervezettek szerint 2014-ben már várható. Az új rendelet kiterjesztené az adatkezelők illetékességét, egyablakos rendszert vezetne be, csökkentené az adminisztrációs terheket, de növelné az adatkezelők felelősségét. Növelné az érintettek jogait. Legfenyegetőbb tényezőként szigorú bírságolásra is feljogosítaná a nemzeti hatóságokat.

Ars Boni jogi folyóirat - Mátyás Ferenc  |  2014. május 8. Szakma

Minden jó, ha-tály a vége

Az elmúlt évek jogalkotását vizsgálva a kodifikációs hibák jelentős megszaporodása és rohamos minőségromlása figyelhető meg. A jogalkotásban már régóta nem a szakmai szabályokat rögzítő törvények és rendeletek érvényesülnek, hanem egy egészen speciális törvény, mégpedig Murphy-é: ami elromolhat, az el is romlik. Kis változtatással: amit el lehet rontani, azt el is rontják. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése.

onlinejogsebesz.hu  |  2014. május 7. Szakma

Átültetett uniós fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelem az Európai Unió által is kiemelten kezelt kérdés, ezért az erre vonatkozó közösségi szabályozást nemrég felfrissítették, amelyet teljes egészében először Magyarországon ültettek át nemzeti jogszabályba.

dr. Lendvai Zsuzsanna  |  2014. május 7. Szakma

Özvegyek és gyermekek – átértékelt hagyatékok

Az új Ptk. alapján jelentős változások történtek az öröklési jogban. A jogalkotó egyfelől korlátozta a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát, másfelől csökkentett a kötelesrész mértékét. Emellett lehetővé vált a házastársaknak az életközösség időtartama alatt tett közös végrendelete, s általában is felértékelődik a végrendelkezés jelentősége.

onlinejogsebesz.hu  |  2014. május 6. Szakma

Elkobzás, avagy a szabálysértések ára – 2. rész

Jóllehet egy laikusnak a szabálysértési eljárásokról elsőre általában a pénzbírság jut az eszébe, és sokan hajlamosak egy váll-lendítéssel elintézni a kérdést, mégsem árt odafigyelni, mert a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a figyelmeztetés az eljárás megszüntetését jelenti, holott két évig nyilvántartásba kerül, s egy későbbi szabálysértés során súlyosbító körülménynek számít.

onlinejogsebesz.hu  |  2014. április 30. Szakma

Fogda is lehet egy szabálysértés ára – 1. rész

Jóllehet egy laikusnak a szabálysértési eljárásokról elsőre általában a pénzbírság jut az eszébe, s habár ezek összege sem kevés ma már, sokan mégis hajlamosak egy váll-lendítéssel elintézni a kérdést. Pedig nem árt odafigyelni, mert a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb, akár a szabadságunktól is megfoszthatnak.

Ars Boni jogi folyóirat - Mátyás Ferenc  |  2014. április 28. Napi

Zálogjogi eligazítás, avagy a hitelbiztosítékok új rendszere

Igencsak megosztja a jogászközönséget a dologi hitelbiztosíték, illetve a zálogjog: van, aki szenvedélyesen érdeklődik iránta, de akad, aki legszívesebben inkább nem is akarna tudni a létezéséről. Ők, ha lehet, inkább nem is foglalkoznak ilyen szerződésekkel. A dologi hitelbiztosítékok kérdéskörét Menyhárd Attila elemezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. közös konferenciáján – előadását az Ars Boni jogi folyóirat összegezte.

dr. Jónás Tünde  |  2014. április 28. Cégvilág

Nagyobb-e a kölcsönzött munkavállalók védelme?

A 2012. július 1. napján hatályba lépő új munka törvénykönyve a munkaerő-kölcsönzés szabályozását némileg egyszerűsítette, mivel nem ismétli meg a hagyományos munkaviszony kölcsönzésre is értelemszerűen irányadó szabályait. Jelen írásban néhány, korábban nem létező szabályt ismertetünk, amelyek a munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatott munkavállalókat „húsbavágóan” érinthetik.

dr. Jónás Tünde  |  2014. április 23. Szakma

Szabadság: szabadkéz vagy megkötés?

A Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint a szabadságot – értve ezalatt az alap- és a különböző jogcímeken járó pótszabadságokat – annak esedékessége évében, tehát a tárgyévben kell kiadni, hiszen a szabadság alapvető funkciója, hogy a munkavállaló számára hosszabb idejű regenerálódást, feltöltődést biztosítson a munkavégzés mellett. Ennek megfelelően a 2014. évre vonatkozó szabadság kiadásának legkésőbbi jogszerű időpontja 2014. december 31.