Új intézményre, a bizalmi vagyonkezelési szerződésre ad lehetőséget a márciusban hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv. A legfontosabb alapelem, hogy a Ptk. biztosítja a tulajdonosi és a döntési pozíciók szétválasztásának lehetőségét. Ám egyelőre csak az intézmény jogszabályi kereteit határozta meg, de ahhoz, hogy az a gyakorlatban is működő rendszerré válhasson, még számos végrehajtási rendelkezést kell megalkotni.
Van megalapozott lehetőség a 2009-ben útjára indított és a legnagyobb mértékben elterjedt virtuális fizetési eszköz, a bitcoin hazai szabályozására.
Egy 2013. augusztus 29-étől hatályos jogszabály módosítás egyértelművé tette, hogy az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató, tanuló tagja dolgozhat-e az érettségit követő nyári szünetben az egyetemi, főiskolai hallgatói jogviszony létrejötte előtt, illetve a diplomát szerzett hallgató a záróvizsgák utáni nyáron.
Az új Ptk.-ban szereplő általános szerződési szabályok olyan jól illeszkednek az egyes kontraktustípusok igényeihez, hogy lehetővé teszik a részletekbe menő szabályozás elkerülését, az eltérő normák megfogalmazását, sőt mindezek ésszerű keretek között történő összegzését is. Ezt taglalja az Ars Boni jogi folyóirat írása.
A kapcsolattartásról szóló határozatok végrehajtása a gyámhivatalok, és a gyámhivatalok munkájához szorosan kapcsolódó gyermekjóléti szolgálatok mindennapos gyakorlatához tartozik. Ezek az intézmények a különélő szülők érzelmektől, indulatoktól túlfűtött, késhegyig menő háborúiban a két tűz között próbálják a gyermekek érdekeit védeni emberileg rendkívül igénybe vevő munkájuk során.
Az elévülés intézménye – bár szerkezetileg más helyen – megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt hetekben tizenkét esetben marasztalta el hazánkat. Március 25-én 11 olyan döntést hozott, melyben a 6. cikk, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése, míg április 8-án az egyházak jogállásával kapcsolatos magyar szabályozás miatt marasztalta el Magyarországot – összegzi az Ars Boni jogi folyóirat elemzése. A bíróság döntése szerint a 2011. évi CCVI. törvény sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. és 11. cikkét, azaz a gondolati-, lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint a gyülekezési és az egyesülési szabadságot.
Szakértőnk a chipsadó példáján keresztül megvilágítja, hogy ha a fogyasztást adóztatjuk meg, – ami adótechnikailag egy ajánlott módszer, – annak árfelhajtó hatása kihat a fogyasztás visszafogására. Így valószínűsíthető az is, hogy a kisebb adómérték a gazdaság egészére is kedvező hatással lenne.
Mi történik akkor, amikor saját farkába harap a jogalkotási kígyó és a hatályba léptető rendelkezés hatálybalépését kezdi értelmezgetni, vagy amikor skizofréniában szenved a melléklet, mert azonos időben két hatály is vonatkozhatna rá? – teszi fel a kérdést az Ars Boni jogi folyóirat elemzése, arra is válasz keresve: hogyan jön ehhez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tűzoltásszerű csodafegyvere? Más szóval, amikor a KIM megunja, hogy a jogalkotó nem tud kodifikálni és orvosolni próbálja a hibákat.
Az új Ptk. Családjogi könyve a régi szabályokat nagyvonalakban megtartotta, a kialakított bírói gyakorlatot a jogszabály részévé tette, és bevezetett néhány érdekes újdonságot. Az első és talán az egyik legfontosabb változás, ami első pillantásra még pozitívnak is tűnik, a következő mondat: „A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell”. Ez a látszólag ártalmatlan kis mondat a több változást is hozhat az életünkben.
