Cikkek

2016. augusztus 12. Cégvilág

Módosítani kell a diák munkavállalók szerződéseit

A szeptember 1-jétől hatályba lépő jogszabályváltozások miatt százharmincezer diák munkavállaló és háromezer cég szerződését kell újrakötni az iskolaszövetkezeteknél – hívta fel a figyelmet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ).

2016. augusztus 12. Napi

Több magyar beadvány érkezett Strasbourgba

Idén az első fél évben 3247 magyar beadvány érkezett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához, tavaly 1451 – írta a Magyar Idők pénteki számában.

2016. augusztus 11. Szakma

Követelés kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban a hitelezők az eljárás megindításáról szóló jogerős bírósági végzés közzétételétől számított hatvan nap alatt jelenthetik be az igényeiket. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, ezért az elkésetten bejelentett követeléseket sem hagyhatja figyelmen kívül a bíróság.

2016. augusztus 11. Világjogász

„Cápák a kék óceánban?”, avagy a Brexit lehetséges hatása a versenyjogi jogalkalmazásra

Dr. Marosi Zoltán, M.Jur., ügyvéd (Oppenheim Ügyvédi Iroda) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett. Egyetemi évei alatt a Bibó István Szakkollégium és a Láthatatlan Kollégium tagja volt. 2003-ban Chevening-ösztöndíjasként az Oxfordi Egyetemen szerez Magister Juris (M.Jur.) fokozatot európai és összehasonlító jog területén. 2003-ban csatlakozott a Freshfields Bruckhaus Deringer budapesti irodájához, 2007-es alapításától kezdve tagja az Oppenheim Ügyvédi Irodának. 2014-től az iroda partnere. Számos szakcikk es könyvrészlet szerzője a verseny-, a kereskedelmi és az európai uniós jog tárgykörében. Marosi Zoltánnal a Brexit potenciális versenyjogi vonatkozásairól beszélgettünk.

2016. augusztus 11. Cégvilág

Jognyilatkozatok idegen nyelven II. rész

Az előző bejegyzésben megvizsgáltuk, milyen speciális szabályok mellett lehetséges, hogy valaki olyan nyelven tegyen jognyilatkozatot, amelyet nem ért. A gyakorlatban az is számos vitát válthat ki, ha a másik fél használ olyan nyelvet a nyilatkozattételnél, amelyet a címzett nem ért. Vajon szabályos lehet így a közlés?