Követelés kényszertörlési eljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kényszertörlési eljárásban a hitelezők az eljárás megindításáról szóló jogerős bírósági végzés közzétételétől számított hatvan nap alatt jelenthetik be az igényeiket. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, ezért az elkésetten bejelentett követeléseket sem hagyhatja figyelmen kívül a bíróság.


Ami a tényállást illeti, az A. Korlátolt Felelősségű Társaság tekintetében az elsőfokú bíróság 2015. február 13-án kelt 4. számú végzésével elrendelte a társaságot megszűntnek nyilvánító és a kényszertörlési eljárás megindításáról rendelkező, jogerőre emelkedett 2. számú végzésének Cégközlönyben történő közzétételét. Felhívta azokat, akiknek a céggel szemben követelésük van, hogy azt a végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 60 napon belül jelentsék be a cégbíróságnak.

A végzés Cégközlönyben közzétételére 2014. február 14-én került sor.

A kényszertörlési eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kelet-budapesti Adóigazgatósága 2014. április 15-én bejelentette, hogy a társasággal szemben 2 400 729 forint követelése van.

Az eljárásban 2015. június 8-án a B. út 60. szám alatti társasház (társasház) is igénybejelentést tett. Eszerint 2 323 656 forint tőke- és járulékai követelése áll fenn a társasággal szemben, és kérte ezen ki nem elégített hitelezői tartozás nyilvántartásba vételét. Előadta, hogy a társaság tartozása a 2010. október 14-én megkötött, reklám kihelyezésére vonatkozó szerződésből eredően a kiállított számlák alapján keletkezett. A társaság a székhelyén és az ügyvezetője útján is elérhetetlen volt, ezért kezdeményezte az ismeretlen székhelyű cég megszüntetését. A megszűntnek nyilvánításra másik kérelem alapján került sor, kérte a bejelentésére indult ügy jelen ügyhöz csatolását.

Az elsőfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság 2015. június 11-én kelt 6. számú végzésével elrendelte a társaság kényszertörlését. O. Balázs vezető tisztségviselőt és tagot eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. A rendelkező részben írtak szerint a kényszertörlési eljárás alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága 2014. április 15-én 2 400 729 forint követelést jelentett be. A bíróság a végzés indokolásában rögzítette, a társasház 2015. június 8-án értesítette a bíróságot, hogy a céggel szemben 2 323 656 forint és járulékai lejárt és esedékes követelése áll fenn. A társasház bejelentése a 2006-os V. törvény (Ctv.) 117. § (2) bekezdése alapján elkésett, ezért a követelést a kényszertörlés elrendelésekor nem vette figyelembe. A kényszertörlés elrendeléséről a Ctv. 118. § (2) bekezdése alapján határozott.

Kijavítás iránti kérelem

A társasház 2015. augusztus 24-én a végzés kijavítását és kiegészítését kérte a 2 323 656 forint összegű követelése bejelentésének megtörténtére figyelemmel. Előadta, hogy követelése bejelentésének tényét a végzés nem tartalmazza.

Az elsőfokú bíróság 8. számú végzésével a kijavítás iránti kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a Ctv. 117. § (2) bekezdése alapján a végzésben feltüntetendő követelések bejelentésére nyitva álló határidő hatvan nap, ezért a kényszertörlést elrendelő végzés rendelkező részének nem része az elkésett követelések rendelkező részben feltüntetése. Az elkésetten bejelentett követelést és annak összegét az indokolás tartalmazza.

A kényszertörlési eljárás 118. § (2) bekezdésén alapuló befejezésekor a cégbíróságnak a végzésében a határidőn túl bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések mértékét is fel kell tüntetnie

A 8. sorszámú végzéssel szemben a társasház fellebbezett. A végzés megváltoztatását, annak kijavítása, kiegészítése elrendelését kérte a bejelentett követelése összegével. Előadta, hogy a Ctv. a 117. § (2) bekezdésében megjelölt, a követelések bejelentésére nyitva álló hatvan napos határidő elmulasztásához jogkövetkezményt nem fűz, a határidő nem jogvesztő, az eljárás lezárásáig bejelentett követelést a kényszertörlést elrendelő határozatnak tartalmaznia kell. Ennek alátámasztására Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírója által kiadott „A vezető tisztségviselő felelőssége” című könyvében írtakra hivatkozott.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.

A kényszertörlési eljárásra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.

A kényszertörlési eljárás megindításának eseteit a 116. § (1) bekezdése sorolja fel.

A Ctv. 117. § (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.

A (2) bekezdés a) pontja értelmében a cégbíróság az (1) bekezdés szerinti végzésben arra vonatkozóan is felhívást tesz közzé, hogy akinek a céggel szemben követelése van – ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is –, azt a közzétételt követő hatvan napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

A Ctv. 118. § (2) bekezdése úgy rendelkezik: ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a 117. § szerinti bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság – a 62. § (4) bekezdés figyelembevételével – a céget törli a cégjegyzékből, és rendelkezik az eltiltásról. E jogszabályhely kimondja azt is, hogy a cégbíróság feltünteti a 117. § szerint bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések és a fellelhető vagyon összesített – valószínűsíthető – mértékét is.

Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy a hitelezőknek a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős cégbírósági végzés Cégközönyben történő közzétételétől számított hatvan nap áll rendelkezésére a céggel szembeni követeléseik bejelentésére. A Ctv. 117. § (1) bekezdésében írt hatvannapos határidő nem jogvesztő, annak elmulasztásához a jogalkotó a jogvesztés jogkövetkezményét nem fűzte, ezért a határidő elmulasztása nem járhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a bejelentett követelést a kényszertörlési eljárás során figyelmen kívül hagyják. Ebből következően a kényszertörlési eljárás 118. § (2) bekezdésén alapuló befejezésekor a cégbíróságnak a végzésében a határidőn túl bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések mértékét is fel kell tüntetnie.

A jelen kényszertörlési ügyben az elsőfokú bíróság a társaság kényszertörlése befejezéséről a Ctv. 118. § (2) bekezdése alapján határozott, a végzése rendelkező részében ugyanakkor csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága hatvannapos határidőn belül bejelentett követelését tüntette fel, a B. út 60. szám alatti társasház határidőn túl bejelentett hitelezői követelését annak elkésettsége folytán a kényszertörlés befejezésekor figyelmen kívül hagyta.

Tekintettel arra, hogy a jogvesztés jogkövetkezménye kizárólag a Ctv. erre vonatkozó kifejezett rendelkezésén alapulhatna, és ilyen rendelkezést a Ctv. nem tartalmaz, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor elutasította a társasház 6. sorszámú végzés kiegészítése, kijavítása iránti kérelmét.

Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a Ctv. 116. § (6) bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartás (Pp.) 225. § (1) bekezdése alapján a 6. sorszámú végzést kiegészíti a társasház hitelező és a bejelentett követelése feltüntetésével, és egyidejűleg rendelkezik a Pp. 224. § (1) bekezdése alkalmazásával a végzés indokolása kiegészítésnek megfelelő kijavításáról.

A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 116. § (6) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 16. Ktf. 44 814/2015/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2016/4. számában 56. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.