Hová tűntek a plázákból a dohányboltok?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogszabályban meghatározott feltételeknek meg nem felelő dohánybolt működési engedélyének visszavonása jogszerű – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes egy 2500 négyzetméter alapterületet meghaladó eladóterű bevásárlóközpontban rendelkezett dohányüzlettel, amely külön bejáratú egységként az utcáról közvetlenül megközelíthető volt.
A vonatkozó szabályok [a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) számú kormányrendelet 1. számú mellékletének 2.5. a) pontja] alapján dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik. Nem létesíthető dohánybolt továbbá a 2.5. pontban meghatározott építményhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron sem, ha az egyébként a 2.5. pontban meghatározott építménytől fizikailag elkülönül [1. számú mellékletének 2.6.]. Ha a dohánybolt (elkülönített hely) a vámhatósági engedély megszerzésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon és helyen lett kialakítva, de egyébként nem felel meg a 2.5., illetve a 2.6. pontban foglaltaknak, úgy e helyen dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet legfeljebb 2014. május 30-ig lehet(ett) folytatni.
Az alperes 2014. június 11-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperesnél, aki a dohányboltra vonatkozóan szüneteltetés iránti kérelmet terjesztett elő, amelynek a hatóság helyt adott 2014. július 3-án. Az alperes 2014. július 11-én ismételt ellenőrzést tartott a dohányboltban, és azt állapította meg, hogy felperes a tevékenységét nem szünetelteti, továbbra is üzemel, így a felperes dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét 2014. július 29-én a telephelyre visszavonta.
Az elsőfokú bíróság eljárása
A felperes a határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a bevásárlóközpont 3 különböző helyrajzi számon, három különböző épületből áll, így esetében a kormányrendeletben írt 2500 négyzetméterre vonatkozó korlátozások nem állnak fenn. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint dohányboltja nem része a bevásárlóközpontnak, és nem is kapcsolódik hozzá, mivel nemcsak külön helyrajzi számon helyezkedik el a két egység, de külön épületben is található, ezért üzlete jogszerűen működött.
A Kúria megállapításai
Nagykommentár a cégtörvényhez
|
|
A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében.
További információ és megrendelés >>
|
A Kúria kiemelte, hogy a kormányrendeletben az építmény fogalma az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény fogalmának alkalmazásával értelmezhető, ezért az, hogy a bevásárlóközpont funkcionálisan egy építmény, ítéleti bizonyossággal megállapítható tény. A kormányrendelet 1. melléklete 2.5. és 2.6. pontjában meghatározottaknak meg nem felelő dohányboltok működésének végső határideje – a rendelet alapján – 2014. május 30-a volt. Mindezek alapján sem az alperesnek, sem az elsőfokú bíróságnak további bizonyítási eljárást nem kellett lefolytatnia, így az alperes határozatában jogszerűen rendelkezett az engedély visszavonásáról.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. V. 35.657/2015.) a Kúriai Döntések 2016/7. számában 188. szám alatt jelent meg.
