Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogszabályban meghatározott feltételeknek meg nem felelő dohánybolt működési engedélyének visszavonása jogszerű – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes egy 2500 négyzetméter alapterületet meghaladó eladóterű bevásárlóközpontban rendelkezett dohányüzlettel, amely külön bejáratú egységként az utcáról közvetlenül megközelíthető volt.
A vonatkozó szabályok [a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) számú kormányrendelet 1. számú mellékletének 2.5. a) pontja] alapján dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik. Nem létesíthető dohánybolt továbbá a 2.5. pontban meghatározott építményhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron sem, ha az egyébként a 2.5. pontban meghatározott építménytől fizikailag elkülönül [1. számú mellékletének 2.6.]. Ha a dohánybolt (elkülönített hely) a vámhatósági engedély megszerzésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon és helyen lett kialakítva, de egyébként nem felel meg a 2.5., illetve a 2.6. pontban foglaltaknak, úgy e helyen dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet legfeljebb 2014. május 30-ig lehet(ett) folytatni.
Az alperes 2014. június 11-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperesnél, aki a dohányboltra vonatkozóan szüneteltetés iránti kérelmet terjesztett elő, amelynek a hatóság helyt adott 2014. július 3-án. Az alperes 2014. július 11-én ismételt ellenőrzést tartott a dohányboltban, és azt állapította meg, hogy felperes a tevékenységét nem szünetelteti, továbbra is üzemel, így a felperes dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyét 2014. július 29-én a telephelyre visszavonta.
Az elsőfokú bíróság eljárása
A felperes a határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a bevásárlóközpont 3 különböző helyrajzi számon, három különböző épületből áll, így esetében a kormányrendeletben írt 2500 négyzetméterre vonatkozó korlátozások nem állnak fenn. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint dohányboltja nem része a bevásárlóközpontnak, és nem is kapcsolódik hozzá, mivel nemcsak külön helyrajzi számon helyezkedik el a két egység, de külön épületben is található, ezért üzlete jogszerűen működött.
A Kúria megállapításai
Nagykommentár a cégtörvényhez |
---|
A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. |
A Kúria kiemelte, hogy a kormányrendeletben az építmény fogalma az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény fogalmának alkalmazásával értelmezhető, ezért az, hogy a bevásárlóközpont funkcionálisan egy építmény, ítéleti bizonyossággal megállapítható tény. A kormányrendelet 1. melléklete 2.5. és 2.6. pontjában meghatározottaknak meg nem felelő dohányboltok működésének végső határideje – a rendelet alapján – 2014. május 30-a volt. Mindezek alapján sem az alperesnek, sem az elsőfokú bíróságnak további bizonyítási eljárást nem kellett lefolytatnia, így az alperes határozatában jogszerűen rendelkezett az engedély visszavonásáról.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. V. 35.657/2015.) a Kúriai Döntések 2016/7. számában 188. szám alatt jelent meg.
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!