Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás indítását kezdeményezte a Pest Megyei Főügyészség az M3-as autópályán 2012 augusztusában négy ember halálát okozó szlovák nő ügyében – erősítette meg a hvg.hu értesülését a főügyészség szóvivője kedden.
Május 2-től kerül be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése”, mint önálló bűncselekmény – a Btk. kiegészítését a zsebszerződéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza.
A magyar évszázadok óta pereskedő nemzet hírében áll. A bíróságok napjainkban is nagyon leterheltek, ennek következtében a perek elhúzódnak. Az utóbbi években valamelyest sikerült a bírósági statisztikákon javítani, egy munkaügyi per megindítása esetén azonban még ma is gyakran egy-két évig tartó eljárásra kell számítani. Egyre többeket foglalkoztat a kérdés, hogy a bírósági útvonal kiváltható-e, van-e alternatívája? Vajon nálunk miért nem működnek az angolszász országokban jól bevált megoldások? Tényleg szeret pereskedni a magyar?
Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányredelet 12. § b) pontja szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Kérdés: A „vagy” szót hogyan kell értelmezni az 5 éves Szt. szerinti gyakorlat tekintetében?
A kapcsolattartásról szóló határozatok végrehajtása a gyámhivatalok, és a gyámhivatalok munkájához szorosan kapcsolódó gyermekjóléti szolgálatok mindennapos gyakorlatához tartozik. Ezek az intézmények a különélő szülők érzelmektől, indulatoktól túlfűtött, késhegyig menő háborúiban a két tűz között próbálják a gyermekek érdekeit védeni emberileg rendkívül igénybe vevő munkájuk során.
A munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik – véli továbbra is a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, igy továbbra is úgy gondolkják, hiogy az osztaklékot nem fizető társaság tagjai munkabért sem kaphatnak.
A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri.
Emelkedett a törzstőke minimális összege, korábban bejegyezhető a társaság, szigorodtak a tagoknak történő kifizetések szabályai, nem lehet kizárni többé az üzletrész örökölhetőségét – a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős változásokat hozott a kft.-k életében.
A genti szárnyas oltár a van Eyck-testvérektől, a brugge-i Madonna Michelangelótól – néhány műremek, melyet a nácik loptak el, és katonának álló, eltűnt műalkotások után kutató amerikai szakemberek leltek meg a második világháború vége felé. Izgalmas könyv, majd film született történetükről, hősiességükről, melyek az egykori műkincsvadászokat állítják újra az érdeklődés középpontjába.
Elfogadta az Európai Parlament (EP) a kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának szabályait rendező uniós irányelv módosítását.
