Az EUB döntése értelmében a versenyhatóság köteles a vizsgálata során megkeresni az adatvédelmi hatóságot, azonban válasz hiányában megállapíthatja a GDPR megsértését, ha ez a versenyjogi felelősség megállapítása érdekében szükséges.
Amennyiben az adós az önkéntes teljesítést elmulasztja, egyúttal elévülésre hivatkozással kifejezetten tiltakozik személyes adatai kezelése ellen, a jogosult pedig elévülést megszakító bármely cselekmény bekövetkezését nem tudja igazolni, ezáltal a követelését jogi úton nem tudja érvényesíteni, jogosulti oldalon nem marad olyan kényszerítő erejű jogszerű ok, amely elsőbbséget élvezne az adósok érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amely jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódna.
A NAIH egy webáruház adatkezelését vizsgálta, amely során számos szabálytalanságot tárt fel és adatvédelmi bírságot is kiszabott az adatkezelőre.
Az EDPB szerint a viselkedés alapú reklámozás nem szükséges a Facebook és Instagram felhasználókkal kötött állítólagos szerződés teljesítéséhez.
Egy direktmarketing célú adatkezelést végző cég nem tudta igazolni az adatkezelés jogalapját többszázezer érintett vonatkozásában és megsértette a célhoz kötött adatkezelés, a tisztességes eljárás és nem nyújtott megfelelő tájékoztatást az érintetteknek.
A NAIH megállapította, hogy a magánvádló nem veheti át a bíróság szerepét, ha a bíróság nem jó címre kézbesíti az iratokat.
A holland felügyeleti hatóság megállapította, hogy a holland adóhatóság az adócsalók feketelistájának létrehozásával a GDPR számos pontját megsértette.
Az „Egyetértek azzal, hogy védőoltásra senkit ne lehessen kötelezni, és annak hiánya miatt senkit ne lehessen büntetni vagy korlátozni.” elnevezésű országos aláírásgyűjtés során az adatkezelők megsértették az átlátható adatkezelés és az elszámoltathatóság elvét, valamint az érintetteket sem tájékoztatták megfelelően.
A szolgáltató a marketing célú adatkezeléshez nem szerezte be az érintettek hozzájárulását és nem biztosította az adatkezelés elleni tiltakozás jogát, ezért csaknem 26 millió euró bírságot szabott ki az olasz adatvédelmi hatóság.
Egy szülő jogszerűtlenül készített felvételt egy óvodai beszélgetésről és azt az interneten jogszerűtlenül osztotta meg a többi szülővel, amellyel különleges személyes adatokat jogalap nélkül kezelt -állapította meg a NAIH.
