Adatvédelmi szempontból kifogásolható-e az elévült követelések behajtására irányuló tevékenység?


Amennyiben az adós az önkéntes teljesítést elmulasztja, egyúttal elévülésre hivatkozással kifejezetten tiltakozik személyes adatai kezelése ellen, a jogosult pedig elévülést megszakító bármely cselekmény bekövetkezését nem tudja igazolni, ezáltal a követelését jogi úton nem tudja érvényesíteni, jogosulti oldalon nem marad olyan kényszerítő erejű jogszerű ok, amely elsőbbséget élvezne az adósok érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amely jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódna.


Releváns jogszabályok:


Az elévülés jogpolitikai indoka, jelentősége, az elévülési idő

Az elévülés jogintézményének jogpolitikai indoka az, hogy jogszabályban meghatározott idő eltelte után a követelés jogosultja veszítse el a követelés állami kényszer útján való érvényesítésének a lehetőségét, hiszen hosszú időn át nem vette igénybe a jog által biztosított lehetőségeket, eszközöket, követelését a jogszabály által meghatározott eljárási rendben nem érvényesítette. Az igényérvényesítés huzamos időn át történő elmulasztása alappal enged következtetni arra, hogy a jogosultnak már nem fűződik jelentős érdeke a követelése megtérüléséhez, ezért nem fordított kellő figyelmet a követélés érvényesítésére.

Az elévülés a Ptk. rendelkezései szerint nem szünteti meg a követelést, csupán a követelés jogosult által történő bíróság előtti érvényesíthetőségét zárja ki a kötelezett alapos kifogása esetén.[1]

A követelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el.[2] A villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő[3], valamint a földgáz-kereskedelmi szerződésből eredő[4] követelések három év alatt, az előfizetői szerződésekből eredő[5] követelések pedig egy év alatt évülnek el. Előfizetői szerződésekből eredő követelések vonatkozásában a jogszabály kifejezetten meghatározza az előfizető részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából kezelhető adatok körét és az adatkezelés időtartamát is. Eszerint többek között a díjtartozással összefüggő adatokat a díjak beszedése céljából a szolgáltató a késedelem bekövetkezésétől számított egyéves elévülési időn belül jogosult kezelni.[6]

Az elévült követelésekkel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata

Az adatkezelés jogszerűségének lényegi elemei: a megfelelően kiválasztott jogalap alkalmazása, illetve az adatvédelmi alapelveknek való teljes körű jogosulti megfelelés biztosítása.

A követelések behajtására irányuló tevékenység esetén a jogosultnak nem vitatottan jogos érdeke fűződik a követelése – belátható időn belüli – megtérüléséhez. A jogos érdek jogalap[7] fennállását a jogosultnak érdekmérlegelési teszt elvégzésével kell alátámasztania, mégpedig oly módon, hogy abból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az adós érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget a jogosultnak a követelése érvényesítéséhez fűződő jogos érdekével szemben.

A korlátozott tárolhatóság elve[8] a személyes adatok kezelését csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. Számos esetben, így különösen kötelező adatkezelések esetében, az adatkezelés időtartamát jogszabály határozza meg. A követeléskezelési célú adatkezelés esetében ilyen jogalkotói törekvés – az előfizetői szerződésekből eredő díjigények érvényesítését kivéve – nem detektálható, következésképpen a jogosultnak mérlegelnie szükséges, hogy az általa explicit módon megfogalmazott és jogszerű cél eléréséhez (célhoz kötöttség elve)[9] mennyi ideig szükséges kezelnie a követelés érvényesítéséhez elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas személyes adatokat (adattakarékosság elve)[10], szem előtt tartva a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi további alapelvet is.

Az adatkezelés időtartamának meghatározása során tehát a jogosult köteles figyelemmel lenni a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvére[11] is. Az adósok számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, vagy milyen egyéb módon kezelik, vagy fogják kezelni. A követeléskezelési célú adatkezelés akkor tisztességes, ha a követelés jogosultja észszerűen elvárható módon kezeli az adósok személyes adatait, és adatkezelésének nincs indokolatlan, jogilag alá nem támasztható kedvezőtlen hatása az adósok magánszférájára. Az elévülésre és annak joghatásaira vonatkozó törvényi rendelkezésekből fakadóan, valamint az elévülésre történő hivatkozás („tiltakozás”) alapján az adósok megalapozottan számíthatnak arra, hogy amennyiben a jogosult követelése elévült, úgy a jogosult az elévült követeléssel összefüggésben nem kezeli tovább a személyes adataikat. Ha és amennyiben ugyanis az adós együttműködést nem tanúsítva az önkéntes teljesítést elmulasztja, egyúttal elévülésre hivatkozással kifejezetten tiltakozik személyes adatai kezelése ellen, a jogosult pedig elévülést megszakító bármely cselekmény bekövetkezését nem tudja igazolni, ezáltal a követelését jogi úton nem tudja érvényesíteni, jogosulti oldalon nem marad olyan kényszerítő erejű legitim ok, amely elsőbbséget élvezne az adósok érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amely jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódna. A GDPR (37) preambulumbekezdése pedig elvi éllel utal arra, hogy az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre. Fontos alapvetés továbbá, hogy jogos érdek jogalapra hivatkozással történő adatkezelés esetén kizárólag az érintett tiltakozásáig történhet az adatkezelés, amennyiben nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok jogosulti oldalon az adatkezelésre.

Következésképpen, ha a jogosult nem bizonyítja, hogy az adós érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben az ő kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvez, a jogosult köteles arra, hogy az elévült követeléssel összefüggésben az adósra vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje[12]. Ellenkező esetben a jogalap nélküli adatkezelés, valamint több alapelvi jogsértést is megvalósító jogellenes adatkezelés következményeivel számolhat, sőt behajtási tevékenysége „zaklató jellegű” további gyakorlása a magánélet zavartalanságához fűződő személyiségi jog megsértését is megállapíthatóvá teheti.

A követelés elévülésének hatósági eljárásban történő vizsgálata

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (adatvédelmi hatóság) több közzétett határozatában[13] is kifejtette, hogy a górcső alá vett adatkezelés vonatkozásában a követelés elévülését nem vizsgálta, mert ennek megítélése az Infotv. 38. § (2)-(2a) bekezdései alapján nem tartozik az adatvédelmi hatóság hatáskörébe. Ezen előkérdés eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik. A jogosult olyan követelést tartott nyilván az adóssal szemben, mellyel kapcsolatban nem csatolt be olyan bírósági döntést, mely megállapítaná, hogy az nem áll fenn, tehát a jogosult által nyilvántartott követelésre tekintettel az adatkezelésre vonatkozóan a jogos érdek elvileg fennállhat.

Ezt az álláspontot cáfolni kívánom, hiszen az adatvédelmi hatóság feladata a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése.[14] A Ptk. is egyértelműen utal arra, hogy hatósági eljárásban is lehetséges az elévülés vizsgálata az adós erre irányuló kifogása esetén.[15] Példaként említhetők e körben a békéltető testületi eljárások.

Egyértelmű nézőpontom az, hogy az adatvédelmi hatóság jogosult és köteles a jogos érdek, mint jogalap fennállását vizsgálni oly módon, hogy górcső alá veszi az adatkezelő által „ismételten”, és immáron a tiltakozó adósra „egyediesítetten” elkészített érdekmérlegelési tesztet. A jogos érdek jogalap alkalmazásához elvégzett előzetes érdekmérlegelés szükségszerűen általános jellegű, mely az érintetteknek az adatkezelő által előzetesen felismerhető jogos érdekeit tudja számba venni. A tiltakozáshoz való jog funkciója az, hogy az érintett az adatkezelés megszüntetése érdekében a saját helyzetével kapcsolatos okokat az adatkezelő tudomására hozza, aki ennek eredményeképpen az általa korábban nem ismert egyéni szempontokat figyelembe véve elvégzi az egyedi érdekmérlegelést. Ha az egyedi érdekmérlegelés azt bizonyítja, hogy az érintett érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben az ő kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvez, mert követelése igazoltan nem évült el, az adatkezelés folytatható, ellenkező esetben a személyes adatokat nem kezelheti tovább.

E helyütt kívánom felhívni a figyelmet arra is, hogy a bíróság előtti érvényesítéshez való jog fenn nem állásának megállapítása iránti kereset a Pp. 172. § (3) bekezdése által szabályozott körben negatív megállapítási keresetnek minősül, amely kapcsán vizsgálni kell a megállapítási kereset előterjesztéséhez szükséges további két konjunktív feltételnek a fennállását is. E szerint megállapítási kereset előterjesztésének akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. Az egyértelmű bírói gyakorlatból következik, hogy a megállapítási kereset törvényi feltételei nem állnak fenn, ha a megállapítást kérő fél jogait más módon – így az ellene indított vagy indítható marasztalára irányuló perben kifogásként – érvényesítheti. A keresettel szembeni védekezésként felhozható igény nem érvényesíthető önálló megállapítási keresetként, mivel ilyen esetben a jogmegóvási szükséglet hiányában nem állnak fenn a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei.[16] Ez adott esetben azt eredményezheti, hogy a követelés bírósági úton történő érvényesíthetősége tárgyában nem születik az adatvédelmi hatóság által is megkívánt bírósági határozat, mert a jogosult – a követelés elévülése okán, annak ismeretében – nem indít marasztalásra irányuló pert az adóssal szemben, és az adós jogmegóvási szükséglet hiányában nem képes megfelelő tartalmú megállapítási kereset előterjesztésére.

[1] Ptk. 6:23. § (1) és (4) bekezdés

[2] Ptk. 6:22. § (1) bekezdés

[3] Vet. 63. § (3) bekezdés

[4] Get. 28/A. § (6) bekezdés

[5] Eht. 143. § (2) bekezdés

[6] Eht. 157. § (2)-(2a) bekezdés

[7] GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont

[8] GDPR 5. cikk (1) bekezdés e) pont

[9] GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pont

[10] GDPR 5. cikk (1) bekezdés c) pont

[11] GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pont

[12] GDPR 17. cikk  (1) bekezdés c) pont és 21. cikk (1) bekezdés

[13] Például NAIH-2727-2/2022, NAIH-260-5/2022.

[14] Infotv. 38. § (2)-(2a) bekezdés

[15] Ptk. 6:23. § (4) bekezdés

[16] BDT2009. 2143.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra

A kft. tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. A kft.-nek nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére – a Kúria eseti döntése.

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.