Atipikus foglalkoztatás a bírói gyakorlatban II. rész
Cikksorozatunk mai részében a határozott idejű munkaszerződésről, illetve ezzel kapcsolatban a munkaviszony megszüntetési lehetőségekről és a próbaidőről lesz szó.
Cikksorozatunk mai részében a határozott idejű munkaszerződésről, illetve ezzel kapcsolatban a munkaviszony megszüntetési lehetőségekről és a próbaidőről lesz szó.
Cikkünk első részében a joggyakorlat-elemző csoport felállításával, a hazai és a nemzetközi szabályozással, valamint a részmunkaidős és határozott idejű foglalkoztatásról olvashatnak.
A cikkben a 1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat és a 2021. évi CXX. törvény szabályainak a digitális nomádokra vonatkozó részeit tekintjük át.
Ismét foglalkozott a jogalkotó az otthoni munka intézményével: a júliusban kihirdetett szabályok már konkrétabban szólnak a távmunka-home office mikéntjéről, a rezsiátalányról, munkavédelemről.
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.
A munka és magánélet elhatárolásának kérdése a modern technológia természetessé válásával egyre nehezebb helyzetek elé állítja mind a munkáltatót, mind a munkavállalót – különösen igaz ez járvány idején, amikor azok is otthoni munkavégzésre kényszerültek (és kényszerülnek), akiknél korábban ez a lehetőség fel sem merült, vagy a munkáltató zárkózott el ezen opció elől. Ugyanakkor sokan vannak, akik előtt kapukat nyithat a munkaerőpiacon a rugalmasabb munkavégzés lehetősége, különös tekintettel azokra, akik gyermek(ek)et nevelnek vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolják.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2020/10–11. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a joggyakorlatot befolyásoló döntések, illetve a kúriai közlemények közül válogattunk.
Tavaly is több mint száz javaslat érkezett a vizsgálati tárgykörökre vonatkozóan, a Kúria az év végén hallgatta meg a javaslattevőket.
A Munka Törvénykönyvének XIII. fejezete rendelkezik a munkáltatói kártérítésről. Cikkünkben a hatályos bírósági gyakorlaton keresztül ismertetjük a munkáltató kárfelelősségét üzemi baleset bekövetkezése esetén.