Jogszabályfigyelő 2023 – 22. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/79–81. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/79–81. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Nem lesz büntetendő a közügyek szabad megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett becsületsértés és rágalmazás.
A rágalmazással, becsületsértéssel kapcsolatos büntető törvénykönyvi (Btk.) módosítás mellett ismét elfogadhatja a panasztörvényt kedden az Országgyűlés, amely megvitatja azt a javaslatot is, miszerint nem kell engedélyeztetni a 2024 előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb háztartási kutakat.
Egy román regionális hetilap főszerkesztője cikkeiben bírálta az egyik ismert helyi politikust. A cikkek kapcsán a nemzeti bíróság úgy foglalt állást, hogy az azokban szereplő megjegyzések ténybeli alapot nélkülöző értékítéleteket és vulgáris kifejezéseket tartalmaztak, amelyek puszta szóbeszéden alapultak, így nem élvezik az Egyezmény védelmét. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben maga a kérelmező volt a provokáló fél, és nem az érintett politikus, a Bíróság osztotta a nemzeti bíróság döntését és megállapította, hogy a főszerkesztő elleni ítélet nem sérti az Egyezményt.
Egyre több országában téma egy új büntetőjogi szankció, az internettilalom bevezetése. Törvényi felhatalmazás kevés helyen van, mégis egyre több bíróság alkalmazza. Így például Németországban is.
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek az upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
Rekha Palli az indiai Delhi Legfelsőbb Bíróságának bírája kötelezte a Twitter amerikai közösségi médiaóriást, hogy tartsa be az ország nemrégiben elfogadott technológiai szabályait, miután a cég állítólag elmulasztotta kijelölni a panaszfelelősét.
A Kőszegi Járásbíróság felmentette a vádlottat az ellene 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétsége miatt emelt vád alól.
Az ET emberi jogi biztosa aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az utóbbi években egyre több művészt ítéltek szabadságvesztésre ellentmondásos szövegeik és előadásaik miatt.
Az EJEB 25.000 euró vagyoni és 2.000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek.