Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések cégtörvény címkével

Cégeljárás: a jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók
2020. január 31. Cégvilág

Cégeljárás: a jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cégtörvényben meghatározott jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékből 2007. június 30-i hatállyal többek között a III. rendű felperest mint az alperes képviselőjét és az I. és II. rendű felperest mint az alperes tagjait törölte, és X-t mint az alperes képviselőjét és egyedüli tagját bejegyezte. A felperesek keresetükben a cégbíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérték és a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseken túl az eljárás folyamán további jogszabálysértésekre is hivatkoztak.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesek keresetét, döntését a másodfokú bíróság helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a felperesek által a jogvesztő határidőn belül megjelölt jogszabálysértések nem helytállóak, a jogvesztő határidőn túl előadott hivatkozások pedig nem voltak a perben érdemben vizsgálhatók. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell, a kereset csak jogszabálysértésre alapítottan…

Jogszabályfigyelő 2019 – 32. hét
2019. augusztus 12. Szakma

Jogszabályfigyelő 2019 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/139–140. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kormányzati tájékoztatók közül válogattunk.

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban
2019. július 19. Szakma

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban

Ami a tényállást illeti, a zártkörűen működő részvénytársaság két részvényese között értékpapír-jogviszonyból származó igény tárgyában a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott, egyezséggel jóváhagyott perben a peres felek megállapították, hogy a csereszerződéssel átruházott "A" sorozatú névre szóló törzsrészvény nem értékpapír, mivel nem felel meg a névre szóló értékpapírok érvényességi kellékének. Ezt követően a perben érintett egyik fél, a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében a kérelmezett működéstől eltiltását, és a cég megszűntnek nyilvánítását, valamint a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság kérelmezett törvénysértő működéséről történő értesítését kérte. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott perben ítélet hatályú jogerős végzéssel bizonyított tény, hogy a kérelmezett társaság nyomdai úton előállított "A" sorozatú törzsrészvényei nem értékpapírok. Ennek következtében az "A" sorozatú törzsrészvények átalakításával létrehozott "B" sorozatú elsőbbségi részvények előállítása is jogszabályba ütközött. Kiemelte, hogy ezen részvények forgatmánnyal történt átruházásai lehetetlen szolgáltatásra irányultak, a részvénykönyvbe így törvényes és joghatás kiváltására alkalmas bejegyzések nem lettek volna tehetők. A kérelmezett szerint a kérelmező nem valószínűsítette az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét, továbbá a cégbíróság hatásköre nem terjed ki a részvények előállításának vizsgálatára. Megalapozatlannak tartotta a kérelmet, egyrészt, mert a…

Kihirdették a költségvetési salátatörvényt: jogegységesítés a Pp.-ben, lényeges változások a cégtörvényben
2019. július 17. Szakma

Kihirdették a költségvetési salátatörvényt: jogegységesítés a Pp.-ben, lényeges változások a cégtörvényben

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény számos lényeges változást hozott nem csupán a pénzügyi tárgyú törvények tekintetében, érdemi módosításokat irányozott elő a jogalkotó a cégtörvény és a polgári perrendtartási törvény esetében is. Az alábbiakban ezeket a változásokat mutatjuk be részletesen. Korlátozott számban lesz lehetőség ingyenes céginformáció igénybevételére Fontos változást hoz a módosítás a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény esetében, amikor is újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt, amely azt a célt szolgálja, hogy a céginformációt kérő megbizonyosodhasson arról, hogy a cég létezik, továbbá, hogy megismerhesse e cég legfontosabb adatait. A változás indokaként az indokolásban arra hivatkoznak, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe. Így a jövőben az ingyenes céginformáció nem az úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését jelenti, hanem online, valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor. Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója (EUID), főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés…

Jogszabályfigyelő 2019 – 28. hét
2019. július 15. Szakma

Jogszabályfigyelő 2019 – 28. hét

E heti összeállításunkban egy kúriai jogegységi döntésről, a jövő évi költségvetés (esetenként már idei évtől hatályos) megalapozásáról és a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztásáról olvashatnak.

A cégeljárásban becsatolandó okiratok alaki követelményei
2019. március 7. Cégvilág

A cégeljárásban becsatolandó okiratok alaki követelményei

A cégek nyilvántartásba vételére, valamint a cégjegyzéki adatok változásának bejegyzésére irányuló nem-peres eljárások során – mindenki által ismerten – a bizonyítás korlátozott, ugyanis a cégtörvény rendelkezése alapján eme eljárásokban kizárólag okirati bizonyítás folytatható le.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16. Szakma

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.