A Digitális Állampolgárság Program egyes elemeivel és az elektronikus aláírás gyakorlati kérdéseivel foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében részletesen elemezzük, hogy milyen problémák merülnek fel a hatályos szabályozással az elektronikus ügyintézés során, és milyen megoldásokat fog kínálni a DÁP.
A Digitális Állampolgárság Program egyes elemeivel és az elektronikus aláírás gyakorlati kérdéseivel foglalkozó cikksorozatunk második részében egy példán keresztül azt mutatjuk be, hogy az úgynevezett attribútum-tanúsítvánnyal hogyan lehet hitelesen igazolni valamilyen személyes tulajdonságunkat a személyi-adat tárca segítségével.
Miért ne lehetne az összes okiratunk – hitelesen – a mobilunkban? Szerencsére hamarosan lehet.
Jelen cikk azt vizsgálja, hogy elősegíti-e az új fogalom az elektronikus okiratok írásbelisége körüli jogbizonytalanság csökkentését vagy esetlegesen tovább növeli azt.
Jövő szeptembertől indul a digitális állampolgárság program, amelynek lényege, hogy az ügyintézés, az igazolványok és az aláírás is mindenki számára elérhető lesz mobilon – az erről szóló törvényjavaslatot az őszi ülésszak utolsó napján, december 13-án fogadta el az Országgyűlés.
A jelen korban, a mostani hazai és nemzetközi gazdasági viszonyok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az állampolgárok, a vállalkozások az Európai Unió határain belül szabadon költözzenek, áramoljanak. Ennek a jelentős értékű szabadságnak az eredménye sokszor az, hogy a már rendelkezésre álló digitális eszközök, és az ezekre épülő kormányzati, bírósági fejlesztések eredményeként, a különböző közigazgatási és bírósági eljárásokat személyes jelenlét nélkül is lehetősége van az állampolgároknak igénybe venni.
Hogyan tarthat kapcsolatot Magyarországon tartózkodó címzettel egy másik uniós tagállam bírósága? Egyebek mellett erre adhat választ az EU nemrégiben hatályba lépett új kézbesítési rendelete.
Ha az elektronikus, illetve digitális aláírások iránt érdeklődünk, könnyen szembesülhetünk azzal, hogy a két fogalmat mind a gyakorlatban, mind termékismertetőkben, de még akár szakcikkekben is szinonimaként használják. Cikkünkben bemutatjuk a két aláírástípus közötti alapvető különbséget.
Jelen írás szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az AVDH-val való hitelesítés nem lehet alkalmas cégjegyzésre, hiszen azzal nem hozható létre a képviseletre jogosult saját kezű aláírása.
