A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási perben a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazásától akkor tekinthet el, ha a felperes az igazságügyi szakértő szakvéleményének aggályosságát sikerrel valószínűsíti.
2020. július 15-étől megkezdődött a bíróságokon az ítélkezési szünet, amely 2020. augusztus 20-ig tart. Az ítélkezési szünet tartama alatt a bíróságok – fő szabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat.
A virtuális eljárások, az online előzetes bizonyítás, a valós idejű technológiák, valamint a mobilügyvédek mind azt mutatják, hogy a technológia mára a jog szerves részévé vált.
A közjegyzők a kapu őrei: olyan közhiteles személyek, akiknek az a feladatuk, hogy pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak, és ezzel lehetőség szerint megelőzzék a jogvitákat. Nem mindenki válhat közjegyzővé, cikksorozatunk ezen részében ezért azt vesszük végig, milyen lépcsők, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valakit közjegyzővé nevezzenek ki, és milyen nehézségekkel kell szembesülniük azoknak, akik ezt az utat választják.
A Kjnp. alapján a közjegyzők a bíróságok eljárásához hasonló szabályozás mellett folytathatják le az előzetes bizonyítást, ugyanis a Kjnp. 1.§ (2) bekezdése alapján a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú.
Az egyre bővülő közjegyzői hatáskörök lehetőséget teremtenek a bírósági eljárások elkerülésére, amelyek közül mind az előzetes bizonyítás, mind az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás, mind a közjegyző előtti egyezségi eljárás a gyorsaság, az ésszerűség és a hatékonyság követelményeinek teljesülését szolgálja.
