Karrierutazás jogász diplomával X. – Középpontban a közjegyzők

A közjegyzők a kapu őrei: olyan közhiteles személyek, akiknek az a feladatuk, hogy pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak, és ezzel lehetőség szerint megelőzzék a jogvitákat. Nem mindenki válhat közjegyzővé, cikksorozatunk ezen részében ezért azt vesszük végig, milyen lépcsők, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valakit közjegyzővé nevezzenek ki, és milyen nehézségekkel kell szembesülniük azoknak, akik ezt az utat választják.

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy jogász diplomával el lehet helyezkedni a klasszikus jogi pályákon, így ügyvédként (jogtanácsosként), bíróként, vagy ügyészként. Ezekhez képest (a köztisztviselői karrierhez hasonlóan) kevesebb figyelmet kap a közjegyzői hivatás, talán azért is, mert a legtöbb jogi egyetemen csak ötödéven, a polgári nemperes eljárások kurzus keretében találkoznak azzal, hogy pontosan milyen feladatai is vannak egy közjegyzőnek. A közjegyzői állások száma – akárcsak az ügyészeké – meglehetősen korlátozott, így aki erre a pályára szeretne lépni, jó, ha tudja, mire számíthat.

A közjegyzői karrier első állomása a közjegyzőjelölti pozíció. A közjegyzőjelöltséghez olyan okleveles jogász végzettség kell, amely a jogi szakvizsga előfeltételének megfelel – ez Magyarországon természetesen jogi egyetemi végzettséget jelent, azonban azért van így megfogalmazva a Közjegyzői tv.-ben (a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény), mivel nemcsak magyar állampolgár lehet Magyarországon közjegyzőjelölt, hanem európai uniós, illetve nemzetközi szerződés alapján EGT állampolgár is. Nincsen speciális közjegyzőjelölti jogviszony, a jelöltnek munkaszerződést kell kötnie a közjegyzővel, ez alapján pedig kérheti a felvételét a területileg illetékes közjegyzői kamarába. Korlátozottabb jogkörökkel, de minden ügykörben foglalkoztatni kell a jelöltet azért, hogy megszerezze a megfelelő gyakorlati ismereteket, önállóan azonban nem járhat el.

Az, aki leteszi a jogi szakvizsgát, szintén munkaviszony keretein belül szerződhet közjegyzőhelyettesi pozícióra a közjegyzővel. A helyettes és a jelölt munkáltatója is a közjegyző, így munkájukért a közjegyző felelős. A munkaszerződés közjegyzői irodával is megköthető (mivel nem minden közjegyző dolgozik egyénileg), viszont ebben az esetben is meg kell jelölni azt a személyt, aki feletteseként felelősséget vállal a tevékenységéért. Idén január 1-től mondja ki a Közjegyzői tv. azt, hogy a közjegyzőhelyettes (és jelölt) – hasonlóan a kamarai jogtanácsosokhoz – egyszerre legfeljebb kettő (részmunkaidős), munkaviszonyt létesíthet, és azt is csak ugyanazon területi kamara illetékességi területén működő közjegyzővel (vagy irodával). Mind a jelöltnek, mind a helyettesnek – bár az Mt. vonatkozik rájuk – a munkabérét a bírósági fogalmazóknak, illetve titkároknak az illetményére is figyelemmel kell megállapítani. A helyettesi pozícióban a közjegyzőhelyettes már önállóan is eljárhat és intézhet közjegyzői ügyeket, azonban a felelősség és az utasítás joga változatlanul a közjegyző joga és kötelezettsége.

A közjegyzői kinevezéshez legalább három éves közjegyzőhelyettesi gyakorlat kell, ezenfelül pedig eredményes közjegyzői vizsgát is kell tenni. Mindez azonban nem elég. Nem automatikus a kinevezés ezután, mivel a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet pontosan meghatározza, hogy jelenleg 315 közjegyző működhet Magyarország teljes területén – ebből például Budapesten 77 közjegyző működik –, de az egyes helyek kerületi szinten is meg vannak határozva, ún. működési körzetként. Éppen ezért ki kell várni, amíg pályázatot írnak ki egy adott helyre. Ennek következtében a közjegyzőséghez szükséges feltételek teljesítése, és a tényleges kinevezés között sok idő is eltelhet annak függvényében, hogy mikor üresedik meg hely – de arra az egy helyre is többen pályázhatnak.

Éppen a kiélezett versenyhelyzet miatt, és az objektív elbírálás szempontjait elősegítendő a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) 11. sz. iránymutatásában részletesen is szabályozza a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokat. Hat területen lehet pontokat szerezni, és az összes pontszám alapján a legtöbb pontot szerzőt nevezi ki közjegyzővé az igazságügyi miniszter. Ezek a következők: az első a gyakorlati idő. Ebbe beleszámít már a jelölti idő is (4 pont/év), de a közjegyzőhelyettesként eltöltött évek száma értelemszerűen nagyobb súllyal esik a latba (12 pont/év). Különböző pontok járnak a nyelvtudásért is, attól függően, hogy középfokú, felsőfokú vagy szakmai stb. a megszerzett nyelvvizsga. A tudományos eredményeknél is súlyozva van, hogy miért mennyi pont jár. Szakirányú PhD fokozatért vagy szakjogászi végzettségért is adnak pontokat, de az sem mindegy, hogy a közjegyzői vizsgát milyen eredménnyel teszi le a pályázó. A 75%-os eredményért egyáltalán nem jár pont, a 100%-osért viszont 30 pluszpont szerezhető. A publikációért is adható pont, de csak akkor, ha az a megfelelő felületen jelenik meg, így pl. az MTA által felsorolt folyóiratokban, de szakkönyvek írása, társszerzése esetén pl. a Wolters Kluwer Hungary is az elfogadott könyvkiadók között van. A közjegyzői kamarai munkát és az egyesületi munkát is ponttal jutalmazzák az iránymutatás szerint. Az utolsó kategória a személyes meghallgatás a pályázás során, itt összesen 140 pontot gyűjthet még a pályázó.

Ha sikeres volt a pályázat, és a pályaalkalmassági vizsgálat is megfelelő volt (ez megegyezik a bírói pályaalkalmassági vizsgálattal), akkor a kinevezésével megkezdheti az illető a közjegyzői munkáját. Amit mindenki tud a közjegyzőkről az leginkább az, hogy a végrendeletekkel kapcsolatban vannak feladataik, és „efemháznak”, ennél azonban jóval szélesebb körben tevékenykednek.

A közjegyzői munka része a közokirat-szerkesztés, a közjegyzői okiratok kiállítása (idetartozik a már említett végrendelet is), mellyel közhitelesen tanúsítja az abban foglalt akaratnyilvánítás tényét vagy jogi jelentőségű tényeket; ezeket típustól függően elláthatja végrehajtási záradékkal is. Jogosultak okiratot, pénzt és egyéb értéket is megőrizni. A közjegyzők folytatják le a hagyatéki eljárást is, de emellett többfajta nemperes eljárás lefolytatása is hozzájuk tartozik, így például többek között a letéti eljárás, előzetes bizonyítás lefolytatása (igazságügyi szakértő kirendelése), és a már említett fizetési meghagyásos eljárás. Ezek mellett hozzájuk tartoznak a különböző családjogi jellegű nyilvántartások vezetése, bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése stb. A digitalizáció a közjegyzőket is elérte, a rengeteg dokumentum, és főképp a tömegesen feldolgozandó fmh-k miatt az elektronikus ügyintézés már az esetükben is sokszor elengedhetetlen a munkájuk során. Mindezen munkáért a közjegyzők jó bevételre és magas fizetésre számíthatnak, melyet az ügyelosztással próbálnak az egész országban kiegyensúlyozottá tenni.

A külföldi megfelelője a magyar mintának a civil law notary, ezek többnyire a kontinentális jogrendszerben hasonló feladatokkal működő közjegyzők gyűjtőneve. Nem összekeverendő a notary public intézményével, mely a common law jogrendszerű országokban kétféleképpen jelenik meg: az Egyesült Államokban és Kanadában a közjegyzőkhöz képest kevesebb jogkörrel, főképp inkább a nyilatkozatok hitelesítésével, hiteles másolatok kiadásával stb. foglalkoznak, más angolszász jogrendszerű országokban pedig jogi végzettségűek (többnyire ügyvédek) további vizsgákkal, posztgraduális képzéssel képezhetik magukat közjegyzővé is.

Bár az elvi lehetősége adott, az átjárás a közjegyzői szakmába nem nagyon lehetséges, ezért aki közjegyző szeretne lenni, annak már a pályája elején – még ha nem is teljesen pályakezdőként – ebbe az irányba kell elindulnia, és közjegyzői irodában (egyéni közjegyzőnél), vagy valamelyik közjegyzői kamarában kell elhelyezkednie. Akit a polgári jog, és azon belül is a nemperes eljárások érdekelnek, szeretne egy hivatalos, de az ügyfelektől mégis pártatlan karrierutat bejárni, kitartó, és van türelme kivárni, hogy a ranglétrán nem tud olyan gyorsan feljebb jutni, mint más hivatásokban, az gondolkozzon el a klasszikus jogi életpályák mellett a közjegyzői hivatáson is.

Kapcsolódó cikkek:


Karrierutazás jogász diplomával I. – Milyen magas a katedra valójában?
2019. október 1.

Hétről-hétre megjelenő cikksorozatunkban a jogász képesítés birtokában elérhető különféle életpályákat mutatjuk be. Összeállításunk célja, hogy szakmai igényességgel, egyúttal közérthetően engedjünk bepillantást a lehetséges munkakörök valójába, továbbá iránymutatást nyújtsunk a foglalkoztatási szférába belépni készülő joghallgatók, pályakezdők számára. Bízunk abban, hogy írásaink megkönnyítik a szakmán belüli orientációt.