Karrierutazás jogász diplomával VII. – Főszerepben az ügyészi karrier

A köztisztviselők, ügyvédek, jogtanácsosok után az ügyészi hivatás bemutatásával folytatjuk cikksorozatunkat. A büntető igazságszolgáltatás prominens szereplőjeként fontos, hogy a szakmai tudás mellett kelló elhivatottsággal is rendelkezzen az, aki erre a pályára lép.

Aki a büntetőjog nagyon érdekes, és egyben nagyon nehéz területén szeretne dolgozni, annak alapvetően három választása van: lehet büntető ügyszakos bíró, választhatja a büntetőjogi ügyvédi pályát, vagy elkötelezheti magát az ügyészi hivatás mellett. Míg a bírói vagy ügyvédi szakma lényegében az összes jogághoz kapcsolódik, addig az ügyészi szerepkör szinte vegytisztán csak a büntetőjoghoz kötődik – leszámítva a közérdekvédelmi ágát.

Az ügyészséghez vezető út első állomása az ügyészségi fogalmazói pozíció. Már itt azzal a nehézséggel szembesülhetnek a jelentkezők, hogy csak központilag kiírt pályázat alapján, és nagyon limitált számú helyre tudnak jelentkezni. A szolgálati helyek száma ugyanis területileg és szervezetileg is meghatározott. Így a vidéki (járási vagy regionális nyomozó) ügyészségek esetén sokszor csak 1-1 főt keresnek az adott megyében, gyakran változó szolgálati hellyel, de Budapestre is a legutóbbi pályázatban összesen csupán 12 főre hirdették meg a pályázatot, ezért nagy a verseny. Ezek miatt, aki már korábban eldöntötte, hogy ügyészi pályára szeretne lépni, annak érdemes minél előbb a szakmához kapcsolódó gyakorlatot keresnie, a szakdolgozatot büntetőjogi témában írnia, versenyekre járnia (az ügyészség által évente meghirdetett Kozma Sándor Tudományos Pályázat esetén már a részvétel is számít). Ezeken túl talán itt számít a legjobban (a bírói pálya mellett) a jó tanulmányi eredmény.


Akinek sikerül bekerülni, az rögtön a munkája kezdetétől segítséget kap ahhoz, hogy intézményesített formában, meghatározott keretek között megfelelően fel tudjon készülni elméletben és gyakorlatban is a jogi szakvizsgára, illetve az ügyészi hivatásra. Az ügyészségi fogalmazók és az alügyészek képzését, felkészítését a Magyar Ügyészképző Központ végzi. A gyakorlatban az ügyészségi fogalmazók a 16/2014. (VIII. 29.) LÜ utasítás alapján nemcsak az eredeti helyükön, hanem három hónapnyi időtartamban az ügyészségi nyomozás szakterületén, valamint szintén maximum három hónapig bíróságon és nyomozó hatóságon is ismereteket szerezhetnek, ezen felül biztosítani kell azt is, hogy főügyészségen is dolgozhassanak egy bizonyos ideig. További előny a fogalmazók számára ügyvédjelölt vagy jogi előadó társaikkal szemben, hogy részvizsgánként 20 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg őket, amelyekre fizetés is jár. A fogalmazóknak járó illetmény értelemszerűen kevesebb, mint az ügyészeké, nagyjából bruttó 240.000 Ft és 380.000 Ft között mozog (plusz egyéb juttatások, pótlékok), a szabadság mértéke pedig kedvezőbb, mint a Munka Törvénykönyve szerinti, ugyanis 25 nap alapszabadságról indul a teljesen pályakezdők esetében is.

A következő lépcső a ranglétrán az alügyészi munkakör, ez egyébként teljes egészében megfelel a korábban ügyészségi titkárnak nevezett pozícióval. Hátrányként fogható fel, hogy a már fentebb említett pontosan meghatározott létszám miatt az alügyésszé kinevezés sem automatikus, hanem pályázat útján nyerhető el minimum három év joggyakorlat és jogi szakvizsga megléte esetén. Mivel az alügyész már kvázi ügyészként dolgozik néhány megkötéssel (pl. fiatalkorú elleni büntetőeljárásban nem képviselheti a vádat), ezért plusz követelményként pályaalkalmassági vizsgálaton is részt kell vennie. Az alkalmassági vizsgálat megegyezik a bírósági pályát választókéval, így a részletes szabályokat a 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Az általános orvosi vizsgálat mellett pszichológiai és kompetencia vizsgálaton is át kell esniük a jelentkezőknek (ez teszteket, interjút, neuro-pszichiátriai vizsgálatot, testi vizsgálatot stb. jelent).
A fizetési sáv a fogalmazói fizetés felső határától (bruttó 380.000 Ft) kb. 635.000 Ft-ig (plusz címpótlék, bérpótlék, egyéb juttatások) terjed. Hozzá kell tenni, hogy a felső határ 36 év szolgálati idő esetén értendő, ennél azért valószínűbb, hogy előbb ügyésszé nevezik ki az illetőt.

Az ügyészi kinevezés feltétele, hogy a jogi szakvizsga mellett legalább egy év alügyészi gyakorlattal rendelkezzen a pályázó. A havonta megjelenő Ügyészségi Közlönyben közzétett álláspályázatok alapján országosan átlagosan 3-10 hely van, viszont ezek kisebb része az, amelyik ténylegesen „új”, azaz kezdő ügyész pozíciót jelent, mivel a vezető állású és a magasabb vezető állású ügyészi pozíciókat is ebben a pályázati részben hirdetik meg. Emiatt gyakran előfordul, hogy bár képességek, alkalmasság alapján semmi akadálya nem lenne az ügyészi kinevezésnek, alügyészként kell dolgozni több évig, egészen addig, amíg nem nyílik meg az adott megyében ügyészi pozíció. Másik megoldásként számba kell venni azt is, hogy elköltözik a szokásos lakhelyéről, vagy vállalja a hosszas ingázást az, aki másik megyében sikeresen tud pályázni ügyészi szolgálati helyre. Az első kinevezés még határozott időre, három évre szól, és csak utána alakul át határozatlan idejű szolgálati viszonnyá.

Az ügyészség egy hierarchikusan felépülő szervezet, ahol fokozottan érvényesül a munkavégzés során a felettesi utasítás. Nem véletlenül szükséges a pályaalkalmasság a kinevezéshez: lelkileg megterhelő munka tud lenni, ezért fontos, hogy aki erre a pályára lép, megfelelő mentális felkészültséggel tegye azt. Ezért is jó, ha valaki már joghallgató korában szakmai gyakorlatot szerez, hiszen az amit gondolunk egy hivatásról, nagyon eltérhet attól, hogy az valójában milyen a gyakorlatban.

Elsődlegesen az ügyész a büntetőjogi szakágban van jelen, így az igazságszolgáltatás során képviseli a vádat a bírósági eljárás során, azt megelőzően pedig a rendőrség (nyomozó hatóság) munkája felett gyakorol törvényességi felügyeletet a felderítés folyamán, valamint saját jogán is nyomozást végezhet a Be.-ben meghatározott módon – ezt a jogkört egyébként a Központi Nyomozó Főügyészség látja el.

Másodlagosan a közjogi szakágban közérdekvédelmi, valamint törvényességi felügyeleti funkciót lát el. Az ügyészi fellépés keretében sokrétű feladataik vannak az ezen a területen tevékenykedő ügyészeknek, így többek között érteni kell a környezetvédelemhez, fogyasztóvédelemhez, gyermekvédelemhez, termőfölddel kapcsolatos intézkedésekhez, szabálysértési ügyekhez. Ezen felül a büntetés-végrehajtás során törvényességi felügyeletet gyakorolnak, továbbá részt vesznek nemzetközi együttműködésekben.

Mindezeket a feladatokat munkaidőkeret jellegű beosztásban kell végezni azzal, hogy heti négy nap a nyolc és fél óra, pénteken pedig a napi hat óra munkavégzés az irányadó. Az ügyészi beosztásban a törzsidő 8.30-tól 15.30-ig tart, a fennmaradó időt maguknak osztják be, és „home office” jelleggel megengedett az is, hogy a szolgálati helyen kívül végezzék el az egyes feladatokat, vagy az ahhoz szükséges felkészülést. Az alapszabadság mértéke itt is magasabb, harminc napról indul. A bruttó fizetési sávon felül (lásd az Alapvető tudnivalók ábrát) különböző juttatások, és jelentős jutalom, illetve prémium is járhat az ügyészeknek.

Szót kell ejteni még az ügyészi pályának egy speciális ágáról, a katonai ügyészségről. Katonai ügyésszé azt lehet kinevezni, aki egyúttal a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje. Bár korábban (2012-ig) önálló katonai ügyészségek működtek, 2012-től katonai büntetőeljárásban eljárhat nem katonai ügyész is (a legfőbb ügyész kijelölésére), és fordítva is igaz, azaz katonai ügyész eljárhat nem katonai büntetőeljárásban is. Az ügyészségi fogalmazó és az alügyész nem képviselheti a vádat katonai büntetőeljárásban.

Magyarországon az ügyészek az állam büntetőjogi igényét érvényesítik, a legfőbb ügyész nevezi ki őket, pártnak nem lehetnek tagjai, politikai tevékenységet nem végezhetnek. Nem mindenhol van ez így azonban. Például az Egyesült Államokban a district attorney (mely leginkább egyfajta helyi, kerületi ügyészként/államügyészként fordítható) egyes megyékben (államokban) szabályosan kampányt folytat a megválasztásáért: négy évre a helyi lakosok döntenek arról, hogy „ki vigyázzon rájuk”, éppen ezért egy-egy büntetőügy kimenetele presztízskérdés lehet az aktuális DA-nak az újraválasztása szempontjából. Néhol egyenesen a büntető igazságszolgáltatás legtöbb hatalommal bíró személyeként írják le őket, egyfajta „kapuőrzőként” az igazság (és a helyi lakosok) szolgálatában. Az US Attorney General pedig nagyjából az Egyesült Államok Legfőbb Ügyészeként fordítható le, aki egyúttal az elnöki kabinet tagja és az igazságügyi minisztérium vezetője (kvázi igazságügyi miniszter), így politikai pártállása is teljesen nyíltan vállalt. Egy másik külföldi példát hozva, Japánban az ügyészek rendkívüli széles jogkörrel vannak felruházva, és jelentős befolyással rendelkeznek az igazságügyi minisztériumban is. Részben ennek is köszönhető az egészen elképesztő (és egyben kérdéseket felvető) 99,98%-os nyerési rátája a japán ügyészeknek.

Bár hagyományosan az ügyészi pályát választók többsége ügyészségi fogalmazóként kezdi a pályafutását a jogi egyetem elvégzése után, van átjárhatóság a szakmák között. Így alügyészként kinevezhető a hároméves joggyakorlattal – tehát nemcsak a fogalmazóként eltöltött gyakorlat számít – és jogi szakvizsgával rendelkező jelentkező is. Az ügyészi kinevezéshez pedig nem kötelező az alügyészi szint teljesítése, helyette például elfogadják a legalább egy évig bírósági titkárként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként, bíróként szerzett gyakorlatot, vagy a legalább egy évig közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozó köztisztviselő pályázását is.

Noha minden munkáltatónál fontos lehet, az ügyészségnél kiemelten lényeges, hogy a szakmai tudás mellett az életmódban se lehessen kifogást találni, mert az is megalapozhatja a fegyelmi felelősségre vonást. Ezt akár egy nem megfelelően megfogalmazott, vagy nem megfelelő helyen közzétett közösségi poszt, hozzászólás is kiválthatja.

Mi kell tehát az ügyészi pályához? Nagyfokú szakmai tudás és alkalmazkodási képesség a hierarchikus szervezetbe tagozódáshoz, az utasítás alapú munkavégzéshez, és kellő önbizalom, jó írásbeli és szóbeli képesség a tárgyalásokhoz. Az ügyészi munka izgalmas (természetesen itt is megvannak azok a rutinfeladatok, amelyek adminisztratív, monoton munkavégzést igényelnek), viszont a tárgyi tudás és a büntetőjogi érdeklődés mellett szükséges az az elhivatottság, ami a munka nehéz részein is megadja azt a kitartást, ami ehhez a szakmához elengedhetetlen.

Kapcsolódó cikkek:


Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. december 9.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

2020-ban is meg kell nyerni a THEMIS-t
2019. december 6.

2020-ban is meg kell nyerni a THEMIS-t

A versenyt jövőre immár 15. alkalommal rendezik meg, a másfél évtized alatt eddig összesen 13 bírósági csapat indult. 2016 óta két csapat különdíjat, egy publikációs lehetőséget nyert, három pedig a döntőig is eljutott.