Bejegyzések a ‘Európai Unió Bírósága’ címkével ellátva

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára

Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája

A Kúria a 2019. szeptember 10-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével (Bt.838/2019.) helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondotta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.

Felelőssé tehető-e egy cég tagja a törölt társaság tartozásaiért?

A Nagykamara értékelése szerint a társaság korlátolt felelősségének áttörése nem járt a tulajdonhoz való jog sérelmével.

Eirinaios szerzetes és az athéni ügyvédi kamara

Az alábbi cikkben a szerző az Európai Unió Bíróság ítéletét elemzi, mely a Monachos Eirinaios, kata kosmon Antonios Giakoumakis tou Emmanouil kontra Dikigorikos Syllogos Athinon-ügyben[1] született.

Jogos-e az e-számla-kedvezmény?

A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának az Oulun Sähkönmyynti Oy által indított eljárásban hozott ítéletét[1] ismerteti, mely az elektronikus számlát választó felhasználók számára biztosított engedmény kérdését veszi górcső alá.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést

Megállapítható-e a „vállalkozás átruházása”?

A szerző az alábbi cikkében Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a Jadran Dodič kontra Banka Koper és az Alta Invest-ügyben[1] született.

EUB: nem kötelező telefonszám az online kereskedelmi platformokhoz

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. július 10.
Címkék: , ,
Rovat:

Az Amazonhoz hasonló elektronikus kereskedelmi platformok nem minden esetben kötelesek telefonszámot bocsátani egy szerződés megkötését megelőzően, azonban olyan kommunikációs csatornát igen, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele - közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán.