Cikkünk második részében az intézkedési határidővel, a szerzett jog védelmével, az építésfelügyelettel és az építésrendészettel, valamint az ügyféli jogállással, a perindítási és a kereshetőségi joggal foglalkozunk.
Cikksorozatunk első részében többek között az építési tevékenység, az építési telek, a használatbavételi és a fennmaradási engedély, valamint a bontás körében kialakult bírói gyakorlatot ismertetjük.
Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/161–163. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria és az Alkotmánybíróság közleményei közül válogattunk.
A görög közigazgatási felsőbíróság két tanácsa évek óta egymásnak ellentmondó jogértelmezést követett a tekintetben, hogy az építési engedély jogszerűsége felülvizsgálható-e az építkezés lezárulta után, a működési engedély kiadása körében. A széttartó joggyakorlat problémáját a közigazgatási felsőbíróság jogegységi tanácsának döntése sem tudta hatékonyan orvosolni, amit a Bíróság összeegyeztethetetlennek talált az Egyezmény 6. cikke által előírt jogbiztonság követelményével.
