Jogszabályfigyelő 2022 – 48. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/195-199. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/195-199. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/97–100. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Bereczki Ildikó által írt Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából című kiadvány gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból is egyaránt rendkívül időszerű. A gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről. Az alábbiakban a kiadványnak a „Főbb jogforrások és ezek egymáshoz való viszonya” cím alatti magyarázatát olvashatják.
Gyorsabb lesz az ügyintézés, több ideiglenes intézkedés és védelem lesz elérhető a gyermekek elvitelére, visszahozatalára és szülői kapcsolattartásra vonatkozó új szabályozással.
Alábbi cikkünkben a 2021/99–103. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Cikkünkben bemutatjuk az eljárási szabályokat érintő főbb módosításokat.
A kétgyermekes édesanya egy romániai nyaralást követően nem tért vissza a gyermekekkel az olaszországi apához. Az apa a Hágai Gyermekelviteli Egyezményre hivatkozva pert nyert Romániában a gyermekek hazaszállítása érdekében annak ellenére, hogy az eljárásban videók útján is bizonyítást nyert, hogy a gyermekeket többször fizikailag bántalmazta. A Bíróság ítélete szerint a román hatóságoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembevéve kellett volna értékelnie a gyermekek fenyegetettségének súlyát. Ennek elmulasztása a családi élet védelmét garantáló 8. cikk megsértéséhez vezetett.
Az ombudsman aggodalmának adott hangot, mert a hatályos szabályozás alapján nem lehet gyorsan és gyermekközpontú módon fellépni, ha az egyik szülő jogellenesen tartja magánál a gyermekét és nem hajlandó őt önként átadni a másik szülőnek.
A testület friss határozatában kiemelte: egy gyermek jogellenes elvitele kapcsán folytatott eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy egyértelműen megállapíthatóak legyenek a kiskorú gyermekek érdekei. Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti azt, hogy a gyermek érdekeire fény derüljön, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének.