Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Jelen cikkünk elméleti bevezetőt ad a kísérleti alapú szabályozási eszközök hátteréhez, majd a következő részben igyekszünk az elméleti bevezetőt lefordítani a gyakorlat nyelvére és a szabályozási homokozók példáján arra keressük a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, jogállamiságról és demokráciáról szóló szerződést kötött az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A keretegyezmény a demokratikus értékek megőrzéséhez biztosít jogi keretet, miközben elősegíti az MI-hez kapcsolódó innovációt.
Jog és kommunikáció – A modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásai” című konferencia – amelyet a Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja közösen szervezett májusban – arra kereste a választ, hogy felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk. Olvassa el a konferencia délutáni szekciójáról készült beszámolóinkat, így betekintést kaphat az előadásokba.
Május 8-án abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a Wolters Kluwer Hungary és a Portfolio Digital Compliance by Design & LegalTech című konferenciáján. Nem túlzás azt állítani, életem eddigi legjobb konferenciája volt, és ezt nem egyedül mondtam ki a jelen levők között… A szervezők ugyanis roppant sikeresen megléptek több olyan dolgot is, amikre igény már régóta lett volna, de eddig vagy nem jutott eszébe senkinek, vagy nem mert beleállni.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek, magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére – tájékoztatta a NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közös közleményben szerdán.
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (korábban ELKH) megújított együttműködésének – közölte az SZTNH pénteken.
A ludovika.hu-n megjelent blogbejegyzés az EU Mesterséges Intelligencia Rendeletének új intézményét, az alapjogi hatásvizsgálatot elemzi.
Dr. Megyeri Andreával, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatójával beszélgettünk a Jogtár fejlesztéseinél alkalmazott legújabb technológiákról, a digitális ökoszisztéma kialakításáról, legaltechről.
A korábban a megfelelőség (azaz a compliance) és a kockázatkezelés kapuőreinek tekintett vállalati jogi osztályok manapság kulcsfontosságú szerepet játszanak a stratégiai döntéshozatalban és az üzleti innovációban, beleértve a mesterséges intelligencia integrációját is a jogi tevékenységekbe.