Jogszabályfigyelő 2024 – 2. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/2–4. számú Magyar Közlönyben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Bejegyzések jó hírnév megsértése címkével
A Kúria találkozása Meseországgal
Erőteljes, túlzó szélsőséges vélemény kifejtése esetén a jogi személy jóhírneve megsértésének megítélésénél a kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, a szövegkörnyezetből kiragadva, hanem a nyilatkozat többi részével együtt vizsgálva, a közlés lényegi mondanivalóját szem előtt tartva és az átlagolvasó értelmezését is figyelembe véve szükséges meghatározni. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése iránti igényt nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
Az újságírónak ellenőriznie kell, hogy igazat ír-e
Az ügy a Khural újság polgári jogi felelősségét érintette, amiért egy ismert magas rangú kormányzati tisztviselőről rágalmazó állításokat tett közzé. A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy bár az újság hivatkozhatott arra, hogy közérdekű “őrkutyaként” felügyeleti funkciót tölt be amikor nagy közérdeklődésre számot tartó kérdésekről tudósít, ugyanakkor emellett kötelessége jóhiszeműen eljárni annak érdekében, hogy az újságírói etikának megfelelően pontos és megbízható tájékoztatást nyújtson. A Bíróság megállapította, hogy az újság nem teljesítette az Egyezmény 10. cikke szerinti “kötelességeit és felelősségét”.
Az ügyvéd szakmai hírneve kiemelt érték, megsértése magas sérelemdíjat indokol
Stjepan Mesić volt horvát államfő ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés és zsarolás kísérlete miatt feljelentést tettek. Az államfő sajtótájékoztatóján a feljelentő jogi képviselőjének azt javasolta, hogy iratkozzon be egy elmegyógyintézetbe. A jogi képviselő polgári pert indított, a horvát bíróság jogerősen 2016-ban 2,5 millió forintnak megfelelő sérelemdíjat ítélt meg. A volt államfő a Bírósághoz fordult a véleménynyilvánításhoz való jogának aránytalan korlátozására hivatkozva. A Bíróság azonban hangsúlyozta, hogy a magas sérelemdíj indokolt volt. Az ügyvéd ugyanis az igazságszolgáltatás fontos szereplője. Az, hogy egy magas rangú állami tisztségviselő az ellátott ügye miatt személyében igyekszik hitelteleníteni a jogi képviselőt, a személyes sérelem mellett korlátozza az ügyvéd szabad munkáját és ügyvállalását is befolyásolhatja. Ez pedig a képviselt ügyfelek érdekét is súlyosan sértő helyzethez vezet. Az ügyvéd függetlenségét veszélyeztető beszéd elleni fellépés pedig a jelentősebb összegű polgári jogi szankciót is indokolttá teszi.
A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek túlzott és aránytalan terhet rónak a médiára
Az ügy egy orosz regionális állami szerv által az OOO Memo tulajdonában lévő médiavállalat ellen indított rágalmazási perre vonatkozik. A médiavállalatot arra kötelezték, hogy honlapján tegyen közzé egy helyreigazítást, miszerint korábban olyan valótlan állításokat közölt, amelyek rontották az állami szerv üzleti hírnevét. A Bíróság megállapította, hogy bár a rágalmazási eljárások magán- vagy állami vállalatok számára is nyitva állnak jó hírnevük védelme érdekében, azonban ez nem vonatkozhat egy olyan nagy, az adófizetők által finanszírozott végrehajtó szervre, mint amilyen a jelen ügyben érintett szerv is volt. A médiavállalat véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogába való beavatkozást nem igazolta “jogos cél”, így annak engedélyezése, hogy a végrehajtó szervek rágalmazási eljárást indíthassanak a média tagjai ellen, túlzott és aránytalan terhet ró a médiára, ugyanis ezzel elkerülhetetlenül is visszatartó hatást gyakorolhatnak annak információközvetítő és közfelügyeleti feladatának ellátására.
A leköszönt polgármester is nyilvánosan kritizálható
Az EJEB 25.000 euró vagyoni és 2.000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek.
A politikai véleménynyilvánítás védelme
A kérelmező azt állította, hogy két parlamenti képviselő ügyvédként nagy összegű szerződéseket kötött a választókerületükben működő állami cégekkel,
A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül
A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.
Jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadsága
A véleménynyilvánítás szabadsága a közérdekű ügyek vitatása esetén csak rendkívül szigorú feltételek mellett korlátozható.
A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
Cikkünkben a whistleblowing jogi szabályozási lehetőségeiről, illetve a whistleblowing-rendszer kiépítéséről olvashatnak.