Az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége
Az munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését a próbaidő alatt nem kell a munkáltatónak indokolnia, de az nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét.
Bejegyzések jogellenes munkaviszony megszüntetés címkével
Jogszabályfigyelő 2022 – 35. hét
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2022/140-142. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, ismételten a Kúria Döntések augusztusi számának a tartalmából válogattunk.
Atipikus foglalkoztatás a bírói gyakorlatban II. rész
Cikksorozatunk mai részében a határozott idejű munkaszerződésről, illetve ezzel kapcsolatban a munkaviszony megszüntetési lehetőségekről és a próbaidőről lesz szó.
„Érdemei elismeréseként…” – azaz kinek jár, és kinek nem jár a végkielégítés?
Cikkünkben összegyűjtjük, milyen megszüntetési és megszűnési módok esetén illeti meg a távozó munkavállalót a végkielégítés. Minden esetben feltételezzük, hogy a munkavállaló a kellő időtartamban (a törvény szerint: minimum 3 év) az adott munkáltatónál dolgozott. A végkielégítés összegét befolyásoló tényezőkkel valamint a jogszerző idők számítási módjával most nem foglalkozunk részletesen.
Gyorsítósávon – milyen munkaügyi pereket tárgyal a bíróság soron kívül?
A soron kívül történő ügyintézés egyfelől nagyon kedvező kimenettel, a per rövid időn belül való lezárásával kecsegtet, azonban ilyenkor azzal kell számolni, hogy nemcsak a bíróságnak, hanem a feleknek és jogi képviselőiknek is rendkívül rövid határidők fognak rendelkezésre állni az egyes percselekményekre.
A munkaviszony helyreállítása a jogellenes megszüntetést követően
A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak.
Hétvégén is lejárhat…? – a próbaidő számításának buktatói
A próbaidőre nem a határidő, hanem az időtartam Mt. szerinti számításának szabályait kell alkalmazni.
Semmisség és jogellenes munkaviszony-megszüntetés
Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél. A felperes 2016. októberében vezetői megbízásáról történő lemondását követően a részére felajánlott új munkakört nem fogadta el, ezért közalkalmazotti jogviszonyát a polgármester 2016. december 19-én felmentéssel szüntette meg. A felperes keresetében semmisségre hivatkozva felmentése érvénytelenségének megállapítását kérte. Állítása szerint a felmentési okiratot nem a munkáltató adta ki, mivel azt a polgármester írta alá és az önkormányzatával fennálló közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg. Az első- és másodfokú eljárás A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperest a felmentési időre járó illetménykülönbözet és késedelmi kamata, a végkielégítés-különbözet és késedelmi kamata, valamint 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2 264 000 forint megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság a felmentés körében megállapította, hogy az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben nem szereplő okra alapította a jogviszonyt megszüntető intézkedését, továbbá azt a polgármester a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület döntése nélkül adta ki, ezért jogszabályba ütközik…