Bejegyzések a ‘Joggyakorlat’ címkével ellátva

Identitási kérdések az igazságügyi szakértésben

A szakértői vizsgálat végeredménye a bizonyítottság, vagy a szakértői álláspont határozottsága hiányában – bár kirendelő számára ideális lenne – gyakorta nem kategorikus, azaz nem éri el a 100%-os, illetve azt megközelítő bizonyítottsági szintet.

A MÜK kezdeményezte a szakvizsgák újraindítását Koronavírus

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke és dr. Csere Bálint, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók megkeresése alapján az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy – a járványügyi helyzet adta keretek között, a lehetséges legbiztonságosabb módon – indítsa újra a jogi szakvizsgáztatást.

A hozzátartozói igény megítélésének aktuális kérdései az orvosi jog tükrében

A hatályos magyar jog nem a károkozás, hanem a károsodás momentumát helyezi a jogvita középpontjába, így a hozzátartozó is érvényesítheti igényét.

18 bírósági fogalmazó kezdi meg munkáját

Sikeres a bíróságok 2019. II. féléves bírósági fogalmazói felvételi eljárása. A kiírt álláshelyekre több, mint háromszoros volt a túljelentkezés, a felvételi felhívásra 71 pályázat érkezett. A szóbeli és írásbeli vizsgákat követően 18 fogalmazó kezdi meg munkáját.

A finn igazságszolgáltatás rendszere

Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. A bírói függetlenséget azonban ez nem érinti, hiszen az Alkotmány szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki.