A munkáltató az őt terhelő bizonyítási kötelezettség folytán akkor sem zárható el annak bizonyításától, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a balesetnek nem volt szemtanúja. A bíróság a szükséges különleges szakértelem hiányában nem dönthet a munkáltató kárfelelősség alóli mentesüléséről – a Kúria eseti döntése.
A rendes üzleti kockázat terjedelme elég széles ahhoz, hogy a feleknek már a szerződéskötési tárgyalásaik során is felelősen kell eljárniuk, akár saját maguk invesztálnak időt, pénzt, erőforrást az ügylet létrejöttébe, akár a szerződő partner teszi ugyanezt.
A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Alábbi cikkünkben a más személy által okozott kárért való felelősség kérdésével kapcsolatos áttekintést olvashatják el a nagykommentár vonatkozó részéből.
A tanulmány a vadászható állat és a vadkár néhány aktuális jogkérdését járja körül, mint a vadászható állat által okozott kárért való felelősségi tényállás alkalmazhatóságának gyakorlati kérdései, ezen belül a vadak által belterületen okozott károk megtérítésével kapcsolatban felmerült jogi problémák, a vadkár és a vadászható állat által okozott kár felelősségi tényállásainak viszonya, a vadkárigény érvényesítése és bizonyítása, valamint a vadkárért való felelősség korlátozása.
