Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések közbeszerzési jog címkével

Brexit közbeszerzési szemmel – Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatása a közbeszerzésekre
2023. szeptember 20. Cégvilág

Brexit közbeszerzési szemmel – Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatása a közbeszerzésekre

Jelen írás annak rövid összefoglalására vállalkozik, hogy milyen hatást gyakorolt az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése az Egyesült Királyság közbeszerzési rendszerére és piacára, az hogyan érinti, érintette az Egyesült Királyságban, illetve az Európai Unió tagállamaiban letelepedett vállalkozások (ajánlattevők) helyzetét, illetve milyen kihívásokat hozott az új helyzet az Egyesült Királyság ajánlatkérőinek. Az írás kitér arra is, hogy a hazai ajánlattevőket és ajánlatkérőket mennyiben érintik ezek a változások.

Innováció és közbeszerzés az Európai Unióban
2023. augusztus 28. Világjogász

Innováció és közbeszerzés az Európai Unióban

Az innováció az utóbbi évtizedekben jelentős szerepet játszik a világ és az Európai Unió gazdasági életében. Az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek beszerzései képesek a piacot jelentősen befolyásolni, ezért a közbeszerzési szabályok is egyre jobban igazodnak a piaci követelményekhez. Az Európai Unió új irányelvi szabályokkal, közbeszerzés alóli kivételi lehetőségekkel, szakmai dokumentumokkal, iránymutatásokkal ösztönzi a K+F és az innovatív beszerzéseket. A 2014-ben elfogadott közbeszerzési irányelvek egy új eljárásfajtát, az innovációs partnerséget is bevezettek, amelynek alkalmazása azonban még sok kérdést vet fel.

2022. december 21. Szakma

Előreláthatóság, és ami azon túl van – a közbeszerzési bírálati kötelezettség alóli mentesülés egyes kérdései – 1. rész

A tanulmány az előreláthatóság kategóriájából kiindulva vizsgálódik, illetve az előre nem látható változások hatásának a kérdései állnak a középpontjában oly módon, hogy először a polgári jogi összefüggések feltárására törekszik, majd – témakörét leszűkítve – a közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában a bírálati kötelezettség alóli mentesülés feltételeivel foglalkozik. Az előre nem látható körülményváltozások hatását ugyanis – egyéb feltételek fennállta mellett – a jog is elismeri, viszont erre a helyzetre hivatkozni csak az ajánlatkérő gondos eljárása esetén lehet. Az elvárhatósági mérce szintjét alapvetően a közbeszerzési jogszabályok, valamint az arra épülő, a tanulmányban feldolgozott joggyakorlat mutatja. Az ennek alapján körvonalazódó, általában elvárható magatartási mérce a „professzionális” ajánlatkérőtől elvárt gondosságot és előrelátást hordozza. A tanulmány elvi és gyakorlati szempontokra, valamint a Covid19 járványhelyzet egyes aktuális kihívásaira is fel kívánja hívni a figyelmet.

2022. június 21. Szakma

Kártérítési felelősség a közbeszerzési jogsértésekért – 2. rész

Alapvető elvárás a jogszabályokkal szemben, hogy a jogi normákon alapuló kötelezettségek megszegése minden esetben szükséges és arányos mértékű jogkövetkezményt vonjon maga után. Különösen igaz ez a károkozással együtt járó jogsértésekre. Minden károkozás, így a közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértésekkel okozott kár is jogellenes, amely a polgári jogi keretek között a károkozó számára kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a közbeszerzési jogi és polgári jogi jogszabályok mennyiben segítik a közbeszerzési eljárásban a szerződéskötéstől jogellenesen elzárt károsultat (ajánlattevőt) kártérítési követelésének érvényesítésében. Három eset ismertetésével kísérletet teszünk annak bemutatására is, hogy miként ítéli meg a bírósági joggyakorlat az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés jogellenes odaítélésével okozott károkért fennálló felelősségét. Vizsgálatunk során kitérünk a kérdéskör európai uniós jogi összefüggéseire is.

Aránytalanul alacsony ár – piacidegen piacszabályozás?
2022. május 11. Szakma

Aránytalanul alacsony ár – piacidegen piacszabályozás?

Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának fő szempontja az ajánlat megvalósíthatósága. A megvalósíthatóság nemcsak a konkrét ajánlat, hanem az ajánlattevő teljes gazdasági hátterére tekintettel értékelendő. A verseny korlátozása csak kivételes esetben jelenik meg túlzottan alacsony árak révén. Ezen kivételes esetek vizsgálata versenyhatósági feladat- és hatáskör. Ezért az ajánlatkérőknek nem kell az egyébként megvalósíthatónak talált olcsó ajánlatokkal szemben védelmükbe venniük a versenytársak tisztességes versenyhez fűződő jogát. Nagyobb figyelmet érdemelnének a kirívóan alacsony árajánlatokkal érintett tenderek esetében a többi ajánlat magas voltának mögöttes okai, mivel az a körülmény, hogy a versenytársak egy megvalósítható ajánlathoz képest aránytalanul magas ellenértéket jelöltek meg ajánlatukban, akár arra is utalhat, hogy e versenytársak árajánlata versenykorlátozó megállapodás eredményeként került megállapításra.

A közigazgatás szerződéseinek kezelése a magyar jogban
2021. április 27. Szakma

A közigazgatás szerződéseinek kezelése a magyar jogban

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk befejező részében a közigazgatási szerződés kezeléséről olvashatnak a magyar jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

A közigazgatás szerződéseinek elhelyezése a kontinentális és az angol jogrendszerben
2021. április 9. Szakma

A közigazgatás szerződéseinek elhelyezése a kontinentális és az angol jogrendszerben

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikkünkben a könyv egy részletét olvashatják el a közjog és a magánjog jogági felosztásról és a közigazgatás szerződéseinek az elhelyezéséről a német, az angol és a francia jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.