Bejegyzések öröklési jog címkével


Közös veszélyhelyzet az öröklési jogban
2021. január 15. Szakma

Közös veszélyhelyzet az öröklési jogban

Nem állapítható meg a közös veszélyhelyzet mint az öröklésből való közös kiesési ok abban az esetben, ha az egyik örökhagyó a hirtelen fellépő rosszulléte miatt nem tud segítséget nyújtani a másiknak és nincs olyan közös kiváltó ok, amely a két halálesetet előidézte – a Kúria eseti döntése.

A fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető követelések
2020. december 7. Szakma

A fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető követelések

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető követelésekről” cím alatti magyarázatát olvashatják.

Az ember személyes joga – alapfogalmak, jogforrások
2020. november 25. Világjogász

Az ember személyes joga – alapfogalmak, jogforrások

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a nemzetközi magánjogról című kiadvány a nemzetközi magánjog egészét átfogó jogszabálymagyarázat, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényt részletesen és tematikusan elemzi, együttesen a szabályozás gerincét adó uniós jogi aktusokkal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint a kapcsolódó joggyakorlattal. Az alábbiakban magyarázatunknak a személyes joggal foglalkozó fejezetéből olvashatnak részleteket az ember személyes joga témaköréből. A fejezet szerzője dr. Raffai Katalin.

A nevezett örökös és a törvényes helyettes öröklés
2019. október 9. Szakma

A nevezett örökös és a törvényes helyettes öröklés

Ami a tényállást illeti, az örökhagyó a felperes testvére volt, az alperes pedig az örökhagyó házastársának előző házasságából született gyermeke. Az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletében általános örököséül a házastársát (nevezett örökös) nevezte meg. A végrendelet szerint a végrendelet készítésekor (1987) az örökhagyónak kötelesrészre jogosult leszármazója nincs, amennyiben gyermeke születne, őt kötelesrészre lesz jogosult. A nevezett örökös az örökhagyóval egyidejűleg szintén végrendeletet készített, amelyben az örökhagyót nevezte meg örököseként, és kizárta az öröklésből a gyermekét (alperes). A nevezett örökös 2012-ben, az örökhagyó 2013-ban hunyt el. A közjegyző a hagyatéki eljárásban az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésével az alperes részére adta át végrendeleti öröklés címén.   A kereset A felperes szerint az örökhagyónak a törvényes öröklés rendje szerint ő az egyetlen örököse, ezért keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy a hagyatékhoz tartozó ingóságok kiadására kötelezze az alperest. Érvelése szerint az örökhagyónak és a korábban elhunyt házastársának is egyértelműen az volt a végrendeleti szándéka, hogy egymást kívánták örökösükké tenni. A nevezett örökös az örökhagyó előtt elhunyt, a leszármazója (alperes) nem volt törvényes örökös, mivel az alperest a nevezett örökös kötelesrészre szorította. Ezért az…