Megkezdődött a nizzai gázolásos terrortámadás pere
A hat évvel ezelőtti 86 áldozatot és több mint 450 sebesültet követelő gázolásos terrortámadás vádlottjainak pere a párizsi különleges esküdtszéken várhatóan három és fél hónapig tart.
A hat évvel ezelőtti 86 áldozatot és több mint 450 sebesültet követelő gázolásos terrortámadás vádlottjainak pere a párizsi különleges esküdtszéken várhatóan három és fél hónapig tart.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága valószínűleg nem akadályozza annak a három kaliforniai muszlim férfinek a vallási diszkriminációval kapcsolatos keresetét, akik azzal vádolták az FBI-t, hogy az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i támadást követően illegális megfigyelte őket.
Az öt bíróból álló testület hét óráig tartó ítélethozatal után Réda Kriket-re, Anis Bahrira és Abderrahmane Ameuroudra egyforma büntetést szabott ki azért a merénylettervért, amely a vád szerint „véresnek ígérkezett”.
Emmanuel Macron francia elnök szerint szükséges a schengeni övezet reformja, amely jelenleg lehetővé teszi az emberek számára a határok szabad átlépését.
Az olasz újságíró egy 1980-as terrorcselekménnyel kapcsolatban a csendőrség felelősségét firtató oknyomozó cikket közölt. Az olasz bíróság végül a felelős szerkesztővel egyetemben elmarasztalta és nagy összegű kártérítésre kötelezte. Az ügy kapcsán az EJEB az újságírói felelősséggel kapcsolatban több fontos megállapítást is tett. Mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez. A nemzeti bíróságnak pedig mindezeket a szempontokat, illetve általában a sajtó társadalomban betöltött szerepét is figyelembe véve kell a személyiségi jogokat érintő ügyekben döntenie.