Lehet-e perelni az FBI-t titkos információgyűjtésért?


Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága valószínűleg nem akadályozza annak a három kaliforniai muszlim férfinek a vallási diszkriminációval kapcsolatos keresetét, akik azzal vádolták az FBI-t, hogy az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i támadást követően illegális megfigyelte őket.


A bírók körülbelül két órán át hallgatták a felek érveit az FBI-nak az alsóbb fokú bíróság 2019-es ítélete elleni fellebbezését tárgyaló ügyben, amely lehetővé tette a felperesek különféle követeléseinek tárgyalását a perben.

Úgy tűnt, hogy a kilenc bíró közül néhányan hajlamosak az FBI javára dönteni anélkül, hogy az összes követelést elutasították volna. Az bíráknak arról kell döntenie, hogy elutasítják-e a keresetet az államtitkok megtartása érdekében, amely jogi rendelkezést olykor nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva alkalmaznak.

A San Francisco-i székhelyű 9. körzeti fellebbviteli bíróság 2020-ban az FBI ellen döntött ebben a kérdésben, bár a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezheti ezt a döntést.

Neil Gorsuch konzervatív bíró szerint “elég jó érv” szól amellett, hogy a kormány az államtitok miatt blokkolja a pert anélkül, hogy a vádakat teljes körűen megismerhetővé tennék.

Stephen Breyer liberális bíró szerint korai lenne elutasítani a kereseteket mielőtt az eljáró bíró lehetőséget kapna az üggyel kapcsolatos egyes dokumentumok megfelelő áttekintésére. „Az a célom, hogy legyen mód arra, hogy megvizsgáljuk az információkat… és eldöntsük, mit tegyünk” – fogalmazott Breyer bíró.

Az ítélet június végén várható. A 2011-es perben azzal vádolták az FBI-t, hogy beszivárgott a dél-kaliforniai mecsetekbe, és vallásuk miatt megfigyelt muszlim származású amerikaiakat, amellyel vallási alapú diszkriminációt valósított meg. Ez pedig ellentétes az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítésével azáltal, hogy muszlimokat céloz meg, valamint megsértette a negyedik kiegészítés ésszerűtlen kutatásokra és lefoglalásokra vonatkozó tilalmát.

A felperesek Yassir Fazaga, eritreai születésű amerikai állampolgár, a Mission Viejo-i Orange County Islamic Foundation imámja; az USA-ban született amerikai állampolgár,

Ali Uddin Malik, aki az Irvine-i iszlám központba járt; és Yasser Abdel Rahim, az Egyesült Államokban állandó lakóhellyel rendelkező, Egyiptomból származó személy, aki szintén tevékenységet végzett az Irvine-i iszlám központban. Őket az American Civil Liberties Union és más jogvédő szervezetek képviselik.

A per egy 2006-os és 2007-es 14 hónapos időszakra összpontosít, amikor az FBI fizetett egy Craig Monteilh nevű informátornak, hogy gyűjtsön információkat a muszlimokról a 2001 szeptember utáni időszakban folytatott 11 terrorellenes nyomozás részeként.

Monteilh dél-kaliforniai muszlimokkal találkozott, muszlim nevet vett fel, és azt állította, hogy szeretne áttérni az iszlám hitre a bíróság által vizsgált iratok szerint.

A bírósági dokumentumokból kitűnik, hogy Monteilh beszélgetéseket is rögzített, és megfigyelést végzett. A megállapodás akkor szűnt meg, amikor Monteilh erőszakos cselekedeteket szorgalmazott a muszlim közösségben. A bírósági dokumentumok szerint a közösség tagjai feljelentették őt ezért a helyi rendőrségen, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben.

Egy 2012-es ítéletben egy szövetségi bíró elutasította az FBI-jal szembeni kereseteket, és megállapította, hogy az államtitkok tiszteletben tartása érdekében az ügyet nem lehet folytatni. A bíró engedélyezte azokat a kereseteket, amelyekben egyes FBI-ügynököket vádoltak a FISA néven ismert külföldi hírszerzési megfigyelésről szóló törvény megsértésével, amely szabályozza, hogy a kormány hogyan végezzen elektronikus megfigyelést.

A 9. körzeti bíróság úgy döntött, hogy a vallási állításokat ehelyett a FISA-törvény azon szakasza alapján kell vizsgálni, amely lehetővé teszi a bírák számára a megfigyelés jogszerűségének felülvizsgálatát.

A 9. körzet bíróság azt is lehetővé tette, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtt nem vitatott jogellenes kutatásokkal kapcsolatos kereseti kérelmeket tovább tárgyalják.

A Legfelsőbb Bíróság októberben tárgyalt egy másik ügyet is, az államtitokkal összegfüggésben. Ebben az ügyben a kormány meg akarja akadályozni, hogy két volt CIA-alkalmazottat kihallgathassanak egy lengyelországi bűnügyi nyomozásban egy feltételezett magas rangú al-Kaida-figura kihallgatásában játszott szerepük miatt, akit ismételten vízi kínzásnak vetettek alá, amely a szimulált vízbefulladást kihasználó, széles körben alkalmazott, kihallgatási technika.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Nem könnyű ukrán menekültként állást találni az EU-ban

Az ukránok három évre kaphatnak munkavállalási engedélyt az Európai Unióban. De milyen nehéz itt állást találni? Ausztriában követtük két álláskereső ukrán nő történetét a Real Economy-ban, és szakembereket is kérdeztünk a témában.

2022. június 23.

Sorra kerülnek bíróságra azok az oroszok, akik kritizálni merik a „különleges katonai műveletet”

Keményen lecsap az orosz állam mindazokra, akik kritizálni merik hazájuk háborús erőfeszítéseit – vagyis a különleges katonai műveletet, ahogy erre Oroszországban hivatkozni lehet. Moszkvában nemrég egy önkormányzati képviselőnek is bíróság elé kellett állnia, mert a vád szerint le akarta járatni az orosz hadsereget. Egy jogvédő szervezet szerint már kétszáz ember ellen indítottak koncepciós büntetőeljárást.