A kozmetikai termékek csomagolásának kérdései


Az EUB-nak az elé került ügyben arról kellett döntenie, hogy a fogyasztóknak szóló bizonyos információkat kötelező-e a termék címkéjén, a fogyasztó nyelvén feltüntetni, vagy lehet egy nyilvánosan elérhető katalógusra utalni a csomagoláson.


I. Bevezetés

Az A. M. kontra E. M. ügyben, a varsói regionális bíróság, 23. kereskedelmi fellebbviteli kollégium, a Sąd Okręgowy w Warszawie XXIII Wydział Gospodarczy Odwoławczy az Európai Bírósághoz (a továbbiakban: EUB)   a nevezettek között kozmetikai termékek adásvételére vonatkozóan létrejött szerződés megszüntetése tárgyában  előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be.

A felek közötti vita tárgyát az eljárás alapjául szolgáló alábbi két kérdés képezte:

  • mit kell érteni „a termék rendeltetése”, mint olyan információ alatt, amelyet kötelező feltüntetni a forgalmazott kozmetikum tárolóedényén és csomagolásán; és
  • lehetőség van‑e arra, hogy a fogyasztónak szóló bizonyos információk, amelyek feltüntetése szintén kötelező, csak a gyártó cég katalógusában szerepeljenek, amely nem kíséri mindig a megvásárolt kozmetikai terméket.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben az előterjesztő lengyel fellebbviteli bíróság a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009 rendelet[1] néhány egymással összefüggő rendelkezésének értelmezését kérte.

Ez a  rendelet, bár átdolgozta az e témakört korábban szabályzó irányelveket[2], azonban a bennük foglalt címkézési szabályra vonatkozó ítélkezési gyakorlat[3] a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem megválaszolásához néhány hasznos támpontot nyújt [4].

A rendelet meghatározza a forgalmazott kozmetikai termékekre vonatkozó szabályokat, ezzel biztosítva a belső piac működését és az emberi egészség magas szintű védelmét.

Alkalmazásában »kozmetikai termék«: minden olyan anyag vagy keverék, amely azt a célt szolgálja, hogy az emberi test különböző külső részeivel (hámréteg, haj és testszőrzet, körmök, ajkak és külső nemi szervek) vagy a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerüljön, kizárólag vagy elsősorban azok tisztítása, illatosítása, kinézetük megváltoztatása, védelme, megfelelő állapotban tartása céljából, vagy a testszag megszüntetése érdekében;

A forgalmazott kozmetikai termékeknek biztonságosaknak kell lenniük az emberi egészségre, amennyiben rendeltetésszerűen vagy észszerűen, előrelátható feltételek mellett használják.

Az EUB-nak ezen ügyig csak a rendelet egyéb cikkeivel kapcsolatban volt lehetősége álláspontjának kifejtésére[5], az értelmezni kért 19. cikkben meghatározott követelményekkel kapcsolatban azonban még nem.

Az előterjesztő bíróság kérelme konkrétan a rendelet 19. cikke (1) bekezdése f) pontjának és 19. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányult.

A rendelet 19. cikke (1) bekezdése f) pontjának előírása szerint:

„(1)      Az e cikkben szereplő egyéb rendelkezések sérelme nélkül kozmetikai termékek csak akkor forgalmazhatók, ha azok tárolóedényén és csomagolásán letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában szerepelnek a következő információk:[…]

f)      a kozmetikai termék rendeltetése, kivéve, ha az egyértelműen kiderül annak megjelenéséből;

E cikk (2) bekezdése szerint:

(2)      Amennyiben gyakorlati okoknál fogva nem lehetséges az előírásoknak megfelelően feltüntetni az (1) bekezdés d) és g) pontjában említett információkat a címkén az alábbiak alkalmazandók:

  • az információt a termékhez mellékelt vagy csatolt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán kell feltüntetni;
  • hacsak gyakorlati okokból nem megvalósítható, ezekre az információkra rövidített formájú információs leírással vagy a VII. melléklet 1. pontjában megadott szimbólummal kell utalni, amelynek szerepelnie kell az (1) bekezdés d) pontjában megadott információ esetében a tárolóedényen vagy a csomagoláson, az (1) bekezdés g) pontjában megadott információ esetében pedig a csomagoláson.

II. A tényállás[6]

A felperes A. M. aki egy szépségszalon tulajdonosa, üzleti kapcsolatban állt E.M.‑mel, amelynek keretében a felperes az alperestől, mint forgalmazótól, egy amerikai vállalat kozmetikai termékeit vásárolta.

Az EUB-hoz benyújtott iratokból megállapíthatóan, A. M. e termékekre vonatkozóan részt vett az  E.M. kereskedelmi képviselője által nyújtott képzésen. E képzés során bemutatták neki e termékek címkézését, és minden egyes termék tulajdonságait elmagyarázták. E képviselő a fenti célból átadott részére egy lengyel nyelvű dokumentációt, valamint kiskereskedelmi katalógusokat és a képzés leírását. Ezenkívül A. M. tájékoztatást kapott arról, hogy amerikai kozmetikai termékekről van szó, amelyek csomagolásán nem tüntettek fel lengyel nyelven a kozmetikumok rendeltetésére vonatkozó információkat, hanem e csomagoláson egy nyitott könyvet tartó kezet ábrázoló szimbólum található, amely az e termékekre vonatkozó valamennyi információt tartalmazó, lengyel nyelvű termékkatalógusra utal.

E képzést követően A. M. 2016. január 28‑án és 29‑én 40 kiskereskedelmi katalógust vásárolt az E. M.‑től, 0,01 lengyel zloty (PLN) (hozzávetőleg 0,002 euró) egységáron és 10 üzleti katalógust, 0,01 PLN egységáron, valamint különböző kozmetikai termékeket, nevezetesen krémeket, szépségpakolásokat és púdereket bruttó 3184,25 PLN (711,61 euró) összegben. A termékek csomagolásán feltüntették a felelős személyre, a kozmetikai termék eredeti nevére, összetételére, lejárati idejére és sorozatszámára vonatkozó tájékoztatást, valamint a lengyel nyelvű katalógusra utaló, nyitott könyvet tartó kezet ábrázoló szimbólumot.

Időközben A. M. az értékesített dolog hibája miatt elállt a fenti termékekre vonatkozó adásvételi szerződéstől, arra hivatkozva, hogy a csomagolás nem tartalmazott lengyel nyelvű tájékoztatást a termék rendeltetéséről, ami nem tette lehetővé hatásainak azonosítását és megismerését, mivel e tulajdonságok nem derültek ki egyértelműen a termék kiszereléséből. Meglátása  szerint, az általa az utolsó szállítás során kapott kiskereskedelmi kozmetikai termékek csomagolásán nem szerepeltek azok a lengyel nyelvű információk amelyek az 1223/2009 rendelet előírásaiból[7] következnek, és amelyeket a kozmetikai termékek kereskedelmére Lengyelországban alkalmazandó jognak megfelelően fel kell tüntetni. Arra is hivatkozott, hogy a törvény által előírt, lengyel nyelvű információkat csak a katalógusba foglalták bele, amelyet azonban a termékhez nem mellékeltek.

A.M. állítása szerint, a termékeket a hatályos nemzeti rendelkezéseknek és az 1223/2009 rendelet előírásainak megfelelően címkézik. Rámutatott arra, hogy a termékeken szerepel a nyitott könyvet tartó kezet ábrázoló szimbólum, amely a termék végfelhasználóját egy tájékoztatóhoz, ez esetben a minden egyes termékkel együtt szolgáltatott lengyel nyelvű katalógushoz irányítja. Továbbá, e katalógus lengyel nyelven tartalmazta a termékek és rendeltetésük teljes leírását, többek között azok ellenjavallatait, használati módját és összetevőit.

A.M. e termékek vételárának visszatérítése iránt keresetet nyújtott be a varsói kerületi bírósághoz, a Sąd Rejonowy dla m. st. Warszawy w Warszawiéhoz. E bíróság elutasította a keresetet, azzal az indokkal, hogy A. M. nem tudta bizonyítani, hogy nem volt tudomása arról, hogy az árukon nem szerepeltek lengyel nyelvű információk. E bíróság többek között figyelembe vette a felek korábbi együttműködését, azt a tényt, hogy A. M. korábban nem említette az áru hibáit, valamint azt a körülményt, hogy a jelen ügyben az áruk egyéni külső csomagolásán a mellékelt információkra utaló szimbólum szerepel, amely az olvashatóság és a fogyasztóval való kommunikáció javítására szolgál.

A.M. az ítélettel szemben a varsói regionális bíróság, 23. kereskedelmi fellebbviteli kollégiumához, a Sąd Okręgowy w Warszawie XXIII Wydział Gospodarczy Odwoławczy-hoz fellebbezést nyújtott be, amelyben teljes egészében vitatta az ítéletet. Többek között az első fokon eljáró bíróság azon értékelését, amely szerint a hivatkozott katalógus, a számára értékesített kozmetikai termékek helyes címkézésének minősül, annak megállapítása mellett, hogy a beszerzett bizonyítékokból nem tűnik ki egyértelműen, hogy az előírt információkat az érintett termékeken nem lehet feltüntetni.

E körülmények között a varsói regionális bíróság eljárását felfüggesztette és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjesztett az EUB elé.

Complist

III. Az EUB értékelése és ítélete

 III.1     Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra várt választ, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a „kozmetikai termék rendeltetésére” vonatkozó, az ilyen termék tárolóedényén és csomagolásán e rendelkezés értelmében feltüntetendő információnak kizárólag az érintett felhasználási céljai – azaz a tisztítás, az illatosítás, a kinézet megváltoztatása, védelme és megfelelő állapotban tartása, valamint a testszag megszüntetése – tekintetében kell tájékoztatnia a fogyasztót, vagy valamennyi olyan rendeltetés tekintetében is, amelyek lehetővé teszik az érintett termék különös tulajdonságainak azonosítását.

A felek közti vita annak tisztázásra irányuló kérdésben összpontosult, hogy a rendelet ezen előírását úgy kell‑e értelmezni, hogy a kozmetikai termékek „rendeltetésére” való kötelező utalás, amelyet a tárolóedényeken[8], vagy a csomagolásokon[9] fel kell tüntetni:

  • csak az egyik célnak – mint rendeltetésnek – a feltüntetésére kötelez[10], vagy
  • a rendeltetések részletesebb megjelölését igényli, amely alapján a fogyasztó megállapíthatja az egyes termékek jellemzőit, vagy alapvető, egyedi tulajdonságait[11].

A rendelet ezen előírása alapján, a kozmetikai termékek csak akkor forgalmazhatók, ha azok tárolóedényén és csomagolásán letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában szerepel „a kozmetikai termék rendeltetése, kivéve, ha az annak megjelenéséből egyértelműen kiderül”. Ez az előírás szövegében nem határozza meg a „kozmetikai termék funkciójának” fogalmát, amelyet a rendelet más rendelkezései sem tartalmazzák.

A rendelet e terméket három kritérium kimondásával határozza meg.

Először, a szóban forgó termék jellegére vonatkozó kritériumot ír elő, azt, hogy annak valamely anyagnak vagy keveréknek kell lennie, majd az emberi test azon részeivel kapcsolatos kritériumot, amelyekkel e termék rendeltetése szerint érintkezésbe kerül, végül pedig egy olyan kritériumot, amely az említett termék használatának céljára vonatkozik[12].  E kritériumot illetően pontosítja, hogy ahhoz, hogy valamely termék ekként minősüljön, céljának kizárólag vagy főként az említett rendelkezésben felsorolt valamely testrész tisztítására, illatosítására, kinézetének megváltoztatására, védelmére, megfelelő állapotban tartására, vagy a testszag megszüntetésére kell irányulnia.

Másodszor, azon címkézési szabályokat tartalmazza, amelyeket az Európai Unió piacán forgalomba hozott valamennyi kozmetikai termék esetében tiszteletben kell tartani.

Az 1223/2009 rendelet 1. cikkéből az következik, hogy célja a hatályos uniós szabályok teljes körű harmonizálása a kozmetikai termékek belső piacának létrehozása és egyúttal az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében[13].

A rendelet (9) preambulumbekezdésének pontosítása szerint a kozmetikai termékeknek biztonságosaknak kell lenniük a rendeltetésszerű vagy észszerűen előrelátható körülmények mellett történő használat során. A forgalomba hozott kozmetikai termék akkor biztonságos az emberi egészségre, amennyiben azt „rendeltetésszerűen vagy észszerűen, előrelátható feltételek mellett” használják, figyelembe véve különösen a kiszerelésére és címkézésére vonatkozó körülményeket. Vagyis megállapítható, hogy egyrészt a forgalomba hozott kozmetikai termékek biztonsága, másrészt pedig a kiszerelésükre és címkézésükre vonatkozó követelmények között szoros kapcsolat áll fenn.

E megfontolásokból következően azon követelmény – hogy a kozmetikai termékek tárolóedényén és csomagolásán letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható formában fel kell tüntetni a kozmetikai termék rendeltetésére vonatkozó információkat,- nem korlátozódhat kizárólag a termék rendelet szerinti felhasználási céljainak feltüntetésére. E követelmény, a termék konkrétabb jellemzőinek megjelölésére vonatkozik.

Amennyiben a termék kiszereléséből ez nem derül ki egyértelműen, lehetővé kell tenni a fogyasztó számára, hogy a termék tárolóedényén és csomagolásán e termék használatról és használati módjáról teljesebb körű információval rendelkezzen. Ezek az információk teszik lehetővé a fogyasztó számára, hogy a terméket a tények teljes ismeretében, a megtévesztést elkerülve válassza ki, és azt megfelelően használja az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításában álló cél garantálása érdekében[14].

Az EUB  a kérdést előterjesztő bíróság által felvetett konkrét kérdésekre válaszolva megjegyezte, hogy az ezen előírásban előírt „kozmetikai termék rendeltetése” címén feltüntetendő információk között nem szerepelnek a kozmetikai termék tulajdonságaira vonatkozó részletes információk, amelyek többek között az elérni kívánt hatást vagy a termék címzettjeinek körébe tartozó célcsoportot érintik.

A termék tárolóedényén és csomagolásán e rendelkezés alapján feltüntetendő információk jellegét és terjedelmét illetően megállapítható, hogy azokat minden esetben az egyes termékek jellemzőire és tulajdonságaira tekintettel, valamint a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó elvárását figyelembe véve kell értékelni[15].

E rendelkezés szerint azoknak az információknak, – amelyek adott esetben kizárólag a termék általános megnevezésére vagy szokásos megnevezésére korlátozódnak, – alkalmasnak kell lenniük arra, hogy egyértelműen tájékoztassák a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztót, az érintett termék rendeltetéséről anélkül, hogy a használata és felhasználási módja tekintetében megtévesztenék.

A főtanácsnok jelen ügyben előterjesztett indítványa szerint: A kozmetikai termékekről szóló, rendelet fenti előírásait úgy kell értelmezni, hogy a »termék rendeltetésének«  fogalma, nem egyezik meg a rendelet  fogalommeghatározásában megjelölt célokkal. Az említett rendeltetésnek a tárolóedényen vagy a csomagoláson történő leírása esetén a termék azon legfőbb jellemzőjét vagy jellemzőit kell feltüntetni, amelyek alapján a fogyasztó első ránézésre megtudhatja, hogy mi a termék rendeltetése vagy azt elsődlegesen mire használják[16].

A fenti megfontolásokra tekintettel az EUB-nak az első kérdésre adott válasza szerint az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontját úgy kell értelmezni, hogy a „kozmetikai termék rendeltetésére” vonatkozó, az ilyen termék tárolóedényén és csomagolásán e rendelkezés értelmében feltüntetendő információnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy egyértelműen tájékoztassa fogyasztót a termék használatáról és felhasználási módjáról, annak biztosítása érdekében, hogy e terméket a fogyasztó biztonságosan, egészségének károsítása nélkül használhassa, és ezért nem korlátozódhat kizárólag a termék felhasználási céljainak megjelölésére.

A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az érintett termék jellemzőire és tulajdonságaira, valamint a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó elvárására tekintettel megvizsgálja azon információk jellegét és terjedelmét, amelyeknek e címen a termék tárolóedényén és csomagolásán szerepelniük kell.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

III.2     Második kérdésével az előterjesztő bíróság arra kívánt választ kapni, hogy az 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a kozmetikai termék használatára és a termék rendeltetésével kapcsolatos információk nem szerepelhetnek a más termékeket is bemutató vállalati katalógusban, amennyiben a kozmetikai termék csomagolásán vagy tárolóedényén előírt nyitott könyv szimbólumot helyezték el.

Bár a rendelet előírásában  meghatározott információknak – a forgalmazásért felelős személy azonosítása, a termék összetétele (tartalom és az összetevők felsorolása), a használatával kapcsolatos figyelmeztetések (rendeltetés és különleges óvintézkedések) vagy tartósságuk (minőségmegőrzési idő), és a gyártási tételszám vagy az azonosítását lehetővé tevő hivatkozás   – főszabály szerint – szerepelniük kell a tárolóedényen és a csomagoláson, azonban  a rendelet kivételesen lehetővé teszi, hogy az összetevőkre és bizonyos különleges óvintézkedésekre vonatkozó információt a tárolóedényen és a csomagoláson kívül tüntessék fel[17].

Az egyenként előírt, a termék használatára vonatkozó különleges óvintézkedésekre és az összetevőkre vonatkozó információk „a termékhez mellékelt vagy csatolt tájékoztatón, címkén, szalagon vagy kártyán” szerepelnek, amennyiben azokat gyakorlati okokból nem lehet a címkén feltüntetni. E szerint,  hacsak gyakorlati okokból nem megvalósítható, ezekre az információkra rövidített formájú információs leírással vagy szimbólummal kell utalni, amelynek a megadott információk esetében a tárolóedényen vagy a csomagoláson, illetve adott esetben kizárólag a csomagoláson kell szerepelnie. Az ilyen kivételeket szigorúan kell értelmezni[18].

Ebből következően:

  • először, különbséget kell tenni egyrészt a termék rendeltetésére vonatkozóan előírt, a termék felhasználásra vonatkozó óvintézkedésekre és az összetevőkre vonatkozó információ között, mivel csak ezek szerepelhetnek az előírt feltételek mellett a termék címkéjétől eltérő eszközön.
  • másodszor, a címkézésre vonatkozóan előírt kötelezettségektől való eltérést úgy kell értelmezni, hogy amennyiben gyakorlati okokból nem lehetséges az összetevők feltüntetése a csomagoláson, az összetevőkre vonatkozó információkat úgy kell mellékelni, hogy azok a fogyasztó számára hozzáférhetőek legyenek.

A rendelet 19. cikkének (2) bekezdése ily módon az általános címkézési rendszertől eltérést engedő szabályozást vezet be.

Miként az EUB a jelen üggyel kapcsolatban megállapította, hogy annak eseti alapon, – az előtte folyamatban lévő ügy tényállása alapján – történő meghatározása, hogy teljesülnek‑e e rendelkezés alkalmazásának feltételei kizárólag a kérdést előterjesztő bíróság feladata. Mindazonáltal megállapítható, hogy az olyan „több terméket bemutató vállalati katalógusra” történő utalás, amelyet a szóban forgó termékek értékesítése során szolgáltattak, nem tűnik összeegyeztethetőnek az 1223/2009 rendelet rendelkezéseivel[19].

Amennyiben ilyen hivatkozásra kerül sor, a kozmetikai terméktől elkülönülő eszközként kizárólag „a termékhez mellékelt vagy csatolt tájékoztatót, címkét, szalagot vagy kártyát” lehet használni. A rendelet VII. melléklete, amelyben szerepel a termék csomagolásán vagy tárolóeszközén feltüntethető három szimbólum, kifejezetten rendelkezik, „a mellékelt vagy csatolt tájékoztatóra való utalás”‑ról, amelynek egy nyitott könyvet tartó kezet ábrázoló szimbólum felel meg[20].

A külön rendelkezésre bocsátott vállalati katalógust, amely tartalmazza a szóban forgó kozmetikai termék vagy termékek leírását, valamint a gyártó által kínált termékskálába tartozó más termékek leírását is, nem mellékelték, vagy csatolták a konkrét termékhez. Az információknak a kozmetikai terméken kívüli eszközön történő elhelyezése csak abban az esetben megengedett, ha „gyakorlati okból” nem lehet azokat a címkén feltüntetni. Ez a lehetetlenség olyan esetekre vonatkozik, amikor bizonyos információkat a termék jellege és megjelenése miatt gyakorlatilag lehetetlen feltüntetni.

Ebben az összefüggésben az a tény, hogy a kozmetikai termékeket importálták,- ami tekintettel  arra a követelményre, hogy az előírt információkat a megjelölt nyelven kell feltüntetni, olyan szervezési és pénzügyi nehézségeket okozhat, amelyek bizonyos információk lefordításának és az újracímkézési vagy akár újracsomagolási műveletek elvégzésének szükségességéhez kapcsolódnak, – önmagában nem teszi gyakorlatilag lehetetlenné, hogy azokat a címkézés során feltüntessék. Az e termékek más tagállamokban történő forgalmazása érdekében más nyelven történő újracímkézéséből eredő költségek semmi esetre sem tekinthetők olyan oknak, amely igazolja a termék tárolóedényének és csomagolásának hiányos címkézését.

Az a követelmény, amely szerint az említett információkat az azon tagállam jogszabályai által előírt nyelven tüntetik fel, amelyben a terméket a végfelhasználó rendelkezésére bocsátják, lehetővé teszi a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítását. Az emberi egészség védelme ugyanis nem lenne teljes mértékben biztosítható, ha a fogyasztók nem ismerhetnék meg teljes körűen, és nem érthetnék meg többek között az érintett kozmetikai termék rendeltetésére és a használat során betartandó különleges óvintézkedésekre vonatkozó információt.

Nincsen gyakorlati haszna azoknak az információknak, amelyeket a kozmetikai termékek gyártóinak vagy forgalmazóinak a termék tárolóedényén vagy csomagolásán kell feltüntetniük, ha azokat olyan nyelven szövegezték meg, amelyet nem értenek azok a személyek, akik részére e termékeket szánták kivéve, ha ezen információk piktogramok vagy szavaktól eltérő jelek használatával hatékonyan továbbíthatók[21].

Az a tény, hogy a kozmetikai termékek címkézése  a tényállás szerinti adásvételi szerződés tekintetében valamely harmadik személynek, – azaz e termékek gyártójának, nem pedig e termékek forgalmazójának- a feladata, szintén nem indokolja, hogy a termékek címkéjén az előírt információkat gyakorlatilag lehetetlen feltüntetni.  E tekintetben, az ilyen termékek gyártójának vagy forgalmazójának arra irányuló szándéka, hogy megkönnyítse azok Unión belüli mozgását, önmagában nem elegendő a kötelező információk hiányos feltüntetésének igazolásához.

Mivel a „lehetetlenség” fogalma általában olyan tényadatokra utal, amelyek felett az arra hivatkozó személynek nincs kontrollja,  ezért jelen esetben sem lehet úgy értelmezni, hogy lehetővé teszi a termék gyártója vagy forgalmazója számára,  hogy a választása szerint általa használt akár uniós, akár más nyelvek száma miatt, a saját belátása szerint a rendelet  értelmében vett[22] „gyakorlati lehetetlenségre” hivatkozzon[23]. A kozmetikai termék csomagolásán szerepelnie  kell „funkciója” megemlítésének, amelynek egyértelműen tájékoztatnia kell a fogyasztót a termék használatáról és felhasználási módjáról.

A főtanácsnok indítványa szerint: „A rendelet fenti előírásait úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé, hogy a felhasználásra vonatkozó óvintézkedésekkel, a rendeltetéssel és az összetevők felsorolásával kapcsolatos információt olyan cégkatalógusban közöljék, amelyet az értékesített kozmetikai terméktől függetlenül kínálnak, és amely egyéb termékeket is tartalmaz, és az említett termék csomagolásán csak szimbólumot tüntessék fel.”[24]

Ezzel lényegében egyező az EUB második kérdésre adott válasza, miszerint a 1223/2009 rendelet 19. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a kozmetikai termék használatára vonatkozó különleges óvintézkedésekkel, e termék rendeltetésével és összetevőivel kapcsolatos információk nem szerepelhetnek azon vállalati katalógusban, amelyre a termék csomagolásán vagy tárolóedényén elhelyezett szimbólum utal.

[1]  A kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet)

[2] a 76/768/EGK irányelv hatodik módosításáról szóló, 1993. június 14‑i 93/35/EGK tanácsi módosított, a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27‑i 76/768/EGK tanácsi irányelv

[3] 1999. január 28‑i Unilever ítélet C‑77/97, EU:C:1999:30); 2000. január 13‑i Estée Lauder ítélet C‑220/98, EU:C:2000:8); 2001. szeptember 13‑i Schwarzkopf ítélet C‑169/99, EU:C:2001:439; 2002. október 24‑i Linhart és Biffl ítélet C‑99/01, EU:C:2002:618.

[4] Manuel Campos Sanchez-Bordona főtanácsnoknak a C-667/19sz ügyben tett indítványa (a továbbiakban: Indítvány) 2-4. pont

[5] A kontaktlencsék kozmetikai termékeknek való minősítéséről szóló, 2015. szeptember 3‑i Colena ítélet C‑321/14, EU:C:2015:540; a szóban forgó termékek állatkísérletek tárgyát képező összetevőiről szóló, 2016. szeptember 21‑i European Federation for Cosmetic Ingredients ítélet C‑592/14, EU:C:2016:703; az említett termékek értékelését végző személyek képesítéséről szóló, 2018. április 12‑i Fédération des entreprises de la beauté ítélet C‑13/17, EU:C:2018:246.

[6] Ítélet 12-19. pont.

[7] az 1223/2009 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének f) pontjából és 19. cikkének (5) [7]bekezdéséből következnek

[8] „Tárolóedénynek” minősülnek az üvegcsék, akril vagy alumínium tégelyek, műanyag tubusok, spray‑k, szórófejes palackok, kézi adagolók és egyéb, hasonló és kevésbé hasonló eszközök, amelyekben úgy tárolják a kozmetikai termékeket, hogy változás nélkül megőrzi az állagát az idő folyamán.

[9] A kozmetikum „csomagolásán” azon külső réteget kell érteni (doboz vagy hasonló tárgy), amelyen belül található a tárolóedény vagy közvetlenül a termék. A 2011. július 12‑i L’Oréal és társai ítélet C‑324/09, EU:C:2011:474, 82. pont.

[10]  a rendelet 2. cikk, 1) bek  a) pont alapján, Az emberi test  különböző külső részeivel, vagy a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával kapcsolatos említett célok a következők: „azok tisztítása, illatosítása, kinézetük megváltoztatása, védelme, megfelelő állapotban tartása, vagy a testszag megszüntetése”.

[11] Indítvány 25. pont.

[12] 2015. szeptember 3‑i Colena ítélet, C‑321/14, EU:C:2015:540, 19. pont.

[13] 2018. április 12‑i Fédération des entreprises de la beauté ítélet, C‑13/17, EU:C:2018:246, 23–25. pont.

[14] Ítélet 32. pont.

[15]  2000. január 13‑i Estée Lauder ítélet, C‑220/98, EU:C:2000:8, 27. és 28. pont; 2002. október 24‑i Linhart és Biffl ítélet, C‑99/01, EU:C:2002:618, 31. pont.

[16] Indítvány, 74. pont. 1.

[17] Rendelet 19. cikk (1) és (2) bekezdés

[18] Schwarzkopf ítélet, 31. pont.

[19] Ítélet 43. pont.

[20] a VII. mellékletre, a rendelet 19. cikkének (2) bekezdése utal

[21] Schwarzkopf ítélet, 40. pont.

[22] 76/768 irányelv 6. cikke (1) bekezdése d) pontjának utolsó mondata szerinti

[23] Schwarzkopf ítélet, 35. pont.

[24] Indítvány, 74. pont. 2.




Kapcsolódó cikkek

2021. november 24.

Az új bizottsági javaslatok adatvédelmi aspektusai

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a tavaly november óta készülő jogalkotási javaslatok sértheti az európai uniós polgárok alapvető jogait.