Sorozatunk tizenegyedik részében Tőkey Balázs írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2020. évi 7-8. számában jelent meg.
A praxisunk során véleményezett ingó-adásvételi szerződések közkedvelt rendelkezése a szerződés tárgya tekintetében a tulajdonjog fenntartásának kikötése az ellenérték teljeskörű rendezéséig. Gyakran szükséges szembesítenünk e szerződések használóit azzal, hogy az alkalmazott jogintézmény a szerződés tárgyára tekintettel valójában nem érvényesíthető – így az elérni kívánt célra biztosan nem alkalmas, sőt adott esetben téves biztonságérzetet ad. Jelen cikkünkben az ezzel összefüggő alapvető szempontokat kívánjuk bemutatni.
Alábbi cikkünkben a 2022/195-199. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
A szerződések relatív hatálytalanságából az következik, hogy kötelezettségeket harmadik személyek vonatkozásában nem keletkeztetnek. Ugyanakkor számos módon befolyással vannak harmadik személyek helyzetére, és ezek a hatások gyakran negatív jellegűek. A nem tulajdonostól való szerzés vonatkozásában több tekintetben is felmerül ez a helyzet: egyrészt a kereskedelmi forgalomban való szerzés, másrészt a vagyontárgy vevő általi értékesítése esetén, amikor az eladó a tulajdonjogát fenntartotta. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogy a Ptk. szabályozása megfelelő védelmet biztosít-e a harmadik személyeknek. Ennek keretében a hasonló jogintézményeket is összevetjük egymással: például a zálogjog és a tulajdonjog-fenntartás hitelbiztosítéki nyilvántartásban való feljegyzésének, valamint annak elmaradása joghatásait.
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért elsőként azt érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen közvetlen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől.
Jellemzően az egyedi megrendelés alapján gyártásra kerülő, jelentősebb vételár ellenében megvásárolható termékek adásvétele esetén gyakran tapasztalhatjuk, hogy az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogának fenntartása révén kívánja biztosítani a vevő teljesítését. Az ilyen konstrukciót szabályozó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) az adásvétel meghiúsulása esetére az eladók a szerződési szabadság lehetőségén felbátorodva számos olyan jogosultságot biztosítanak saját maguk részére az átadott termék birtokának visszavételére, amelyek csupán látszólag tűnnek jogszerűnek, valójában már a tilos önhatalom kategóriájába sorolandók.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a honlapján tette közzé a fővárosi földhivatalok joggyakorlatára vonatkozó szerkesztett állásfoglalást.
A nem tulajdonostól való szerzésnek két olyan esete is van, amely mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés vizsgálható. Az első a kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés szabálya, a másik pedig a tulajdonjog-fenntartás ellenére történő értékesítés. Az előbbi, dologi jogi jogintézményre az adásvétellel és a tulajdonjog-fenntartással való szoros összefüggéseire tekintettel térünk ki a következő pontban.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt. A döntéshez Salamon László fűzött különvéleményt.
