„Jövőre megszűnik az Ügyfélkapu”, „Teljesen megszűnik az Ügyfélkapu”, „Nem árulja el a kormány, hogy az Ügyfélkapu megszüntetésére készül-e”, „A teljes Ügyfélkapu-rendszer megszűnhet”, „Nagy a pánik: nem csak az Ügyfélkapu szűnik meg” – egy csomó ilyen címmel lehetett találkozni az utóbbi időben magyar híroldalakon.
A Digitális Állampolgárság Program egyes elemeivel és az elektronikus aláírás gyakorlati kérdéseivel foglalkozó cikksorozatunk harmadik részében részletesen elemezzük, hogy milyen problémák merülnek fel a hatályos szabályozással az elektronikus ügyintézés során, és milyen megoldásokat fog kínálni a DÁP.
Miért ne lehetne az összes okiratunk – hitelesen – a mobilunkban? Szerencsére hamarosan lehet.
Alábbi cikkében a szerző bemutatja, kinek és milyen módon van lehetősége online módon betekinteni polgári peres ügye irataiba.
2024. szeptembertől a DÁP mobilalkalmazással aktiválható a digitális állampolgárság és kipróbálhatók a legújabb funkciók. A mobilalkalmazás már letölthető, a programba bárki regisztrálhat. A formálódó hazai és európai szabályozást áttekintő írásunk alapja a parlament honlapján megjelent infojegyzet.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
A cég vezető tisztségviselője saját Ügyfélkapu-hozzáférésével regisztrálhatja a vállalkozás Cégkapuját a Cégkapu honlapján.
Az egyéni ügyvéd által képviselt fél nevében az ügyvéd ügyfélkapuján és nem a cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani – a Kúria eseti döntése.
Az eljáró bíróságnak egyedileg szükséges vizsgálni, hogy a keresetlevél Cégkapun keresztül történő előterjesztése lehetetlen volt-e az IKR rendszer hibájából adódóan. A Cégkapu működésének hibájára vonatkozó nyilatkozatot és az azt alátámasztó bizonyítékot a jogi képviselőnek kell előterjesztenie kivéve, ha a hiba köztudomású vagy a bíróságnak tartós hibáról tudomása van.
Az elektronikus ügyintézési megoldások fejlesztései megteremtették az alapot, hogy az állam és a gazdaság hatékonyabban tudjon reagálni a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre. A fejlesztések során ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni a hatékonyság és az adatok védelme között – mutat rá az Állami Számvevőszék elemzése. Az elemzés arra is rávilágít, hogy a járványhelyzet utáni gazdasági fellendüléshez, a magyar gazdaság versenyképességéhez jelentős mértékben hozzájárulhat a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő fejlesztési lehetőségek kiaknázása.
