A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.
A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. Ha a kérelmezők magára az üzemi tanácsi választás tényére vonatkozóan éltek a bírósághoz fordulás jogával, erről legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, ezért a választás időpontjától számítandó az öt napos bírósághoz fordulási határidő – a Kúria eseti döntése.
Dr. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti, hogy hogyan állunk jelenleg Európában és Magyarországon a visszaélés bejelentési rendszerekkel, mire jók ezek a rendszerek és mit mutat a közelmúlt tapasztalata, illetve az új EU irányelvre is kitér.
Noha az üzemi tanácsok kialakulása és annak szerepe a magyar munka- és cégjogban nem új keletű jogintézmény, vállalatirányítási témakörben sok esetben merül fel kérdés az üzemi tanács működésével, szerepével összefüggésben.
A munkaviszony megszüntetését és az elszámolást követően a felek általában nem hallanak többet a másik felől. Akkor viszont, ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, bírósághoz fordulás esetén még hosszú ideig jelentenek problémát a másiknak.
A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.
