Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések véleménynyilvánítás címkével

A Kúria találkozása Meseországgal
2023. február 10. Szakma

A Kúria találkozása Meseországgal

Erőteljes, túlzó szélsőséges vélemény kifejtése esetén a jogi személy jóhírneve megsértésének megítélésénél a kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, a szövegkörnyezetből kiragadva, hanem a nyilatkozat többi részével együtt vizsgálva, a közlés lényegi mondanivalóját szem előtt tartva és az átlagolvasó értelmezését is figyelembe véve szükséges meghatározni. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése iránti igényt nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.

Németország: A szólásszabadság legyűri a becsületsértést
2021. január 13. Világjogász

Németország: A szólásszabadság legyűri a becsületsértést

A ’gúnyosan nevetgélő’ bíró és az ’intellektuálisan túlterhelt’ rendőr kijelentések nem becsületsértők. A trágár mocskolódás pedig tartalmilag összefügghet egy politikai vitával és így a szólásszabadság része – ítélkeztek az elmúlt években a német bíróságok.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte
2019. június 6. Világjogász

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására
2019. március 22. Szakma

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására

  Ami a tényállást illeti, a terhelt 2015 nyarán a hajnali órákban az egyik hirdetőtáblán található nemzeti konzultációs plakátot lefestette. Még ugyanazon a hajnalon az otthonában a rendőrök intézkedés alá vonták. A terhelt az intézkedő rendőröket becsületük csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette, több alkalommal a miniszterelnök kutyáinak nevezte őket és anyjukat szidta, holott ennek abbahagyására a két sértett többször is felszólította.   Az első- és másodfokú eljárás A járásbíróság becsületsértés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.   A felülvizsgálati kérelem A terhelti álláspontja szerint a cselekménye nem bűncselekmény, az egyrészt a közhatalmat gyakorló rendőröknek ebbéli minőségükben foganatosított intézkedésével szemben kifejtett kritikai megnyilvánulás, másrészt az állam által bérelt kormányzati kommunikációt megjelenítő hirdetési felületen egy aktuális közügyben kifejtett politikai véleménynyilvánítás volt. Alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva kifejtette, hogy a szólásszabadság demokratikus funkciójából kifolyólag a közhatalmat gyakorló személyek alkotmányosan védett magánszférája másokénál jóval szűkebb. Ekként a közhatalmat gyakorló személyeket e minőségükben ért bírálatok vonatkozásában kizárólag az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusát érintő, az emberi mivolt "legbensőbb lényegét sértő" közlések szorulnak ki a véleményszabadság védelméből. Csak azok a közéleti vitában kifejtett vélemények…