Döntött a bíróság: kizárólagos megbízásnál is értékesítheti ingatlanát a tulajdonos

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság szerint sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét az a szerződéses rendelkezés, amely az ingatlanközvetítő kizárólagos megbízása esetén nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztó az ingatlanát maga is értékesíthesse – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetője.

Medveczky Gábor közleményében azt írta, az ügyészség újabb ingatlanközvetítői cégeket perelt eredményesen és a sikeres ügyészi fellépés nyomán jogerősen is megállapította a bíróság, hogy sérti a jóhiszeműség és a tisztességesség követelményét az a szerződéses rendelkezés, amely az ingatlanközvetítő kizárólagos megbízása esetén nem teszi lehetővé, hogy a tulajdonos az ingatlanát maga is értékesíthesse, vagy az ingatlanközvetítő jelenléte nélkül, belátása szerint közvetlenül tárgyaljon az érdeklődővel.

„Az ingatlan saját értékesítését kizáró kikötés tisztességtelenül korlátozza, hogy a fogyasztó szabadon gyakorolhassa tulajdonosi jogait” – írta a fellebbviteli főügyész.

Mint írta, az ingatlanközvetítői szerződés „eredménykötelem”, így a közvetítő megbízási díjra általában akkor tarthat igényt, ha közvetítése eredményeként létrejön a szerződés a felek között. Ezért tisztességtelen, ha a megbízási díj abban az esetben is jár a közvetítőnek, amikor megbízó és kiközvetített személy között nem kerül sor a szerződés megkötésére – írta.

Hozzátette: a bírói gyakorlat szerint ugyanakkor az ingatlanközvetítő akkor is megalapozottan tarthat igényt díjfizetésre, ha a vevőt sikeresen kiközvetítette, azonban az adásvételi szerződést a megbízó – az érdekkörében felmerülő ok miatt – mégsem köti meg. Tisztességtelen azonban megbízási díjat követelni minden esetben, attól függetlenül, hogy a fogyasztó milyen okból utasította vissza ajánlatot.

Úgyszintén tisztességtelen a fogyasztó díjfizetésre kötelezése, ha a megbízó a kiközvetített személlyel olyan másik ingatlanra köt szerződést, amelyre nem adott megbízást. A tisztességtelenséget ebben az esetben az eredményezi, hogy hiányzik a megbízott tevékenysége és a létrejött eredmény közötti ok-okozati összefüggés – magyarázta.

A fellebbviteli főügyészség tájékoztatása szerint a konkrét ügyben a bíróság azt is megállapította, hogy a tartós közvetítői jogviszony kivételével a közvetítő valamennyi megbízóját – nemcsak a fogyasztónak minősülő természetes személyeket, hanem a jogi személyeket is – megilleti a felmondás joga. A felmondás jogának korlátozása jogszabályba ütközik, amelynek jogkövetkezménye a kikötés semmissége – írta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetője.

(MTI)