A Stockholmi Program I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mostanában gyakran megjelenik az Európai Uniót érintő hírek között a Stockholmi Program, ezért beszélgetőpartnerünket, Dobrocsi Szilviát most arról kérdezzük, hogy pontosan ez mit is jelent.

Dobrocsi Szilvia
LLM (adv, Universiteit Maastricht): A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, PhD hallgató. Kutatási területe a büntetőeljárási jog, a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonásának eljárási jogi vetülete, valamint az Európai Unió joga. Szabadidejét olvasással, hegymászással tölti, és a Vagabond Szolgáltató és Kalandiroda Kft. egyik alapítójaként igazgatja a Vagabond Fordítóiroda és Kalandiroda tevékenységét.

Dobrocsi Szilvia: A Stockholmi Program a svéd elnökség és az Európai Tanács által megálmodott cselekvési program: a következő öt évben, 2010–2014 között alapvetően meg fogja határozni a bel- és igazságügyi együttműködés területén az Európai Unió tevékenységét.

Milyen előzmények után gondolták ezt ki?

Immár szinte hagyományosnak mondható, hogy ötévente az aktuálisan elnöklő tagország fővárosában a ciklus végén egy előremutató, a fejlesztési célokat és az ajánlott módszereket, tennivalókat megfogalmazó program elfogadására kerül sor. Így az elsősorban migrációs célokat megfogalmazó, 1999-ben a finn elnökség végén elfogadott „Tamperei Programot” 2004 novemberének végén a Hágai Program váltotta fel, melynek mintegy továbbviteleként a Stockholmi Program az EU által 10 éve megfogalmazott, „a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségét” hivatott továbbfejleszteni. A cél a polgárok Európájának létrehozása.

Ez pontosan mit jelent?

Az EU célja ezzel, hogy a polgárok a lehető legteljesebb szolgáltatást kapják a bel- és igazságügyi területen, és hogy az eddigi vívmányok eredményei kézzel foghatóvá váljanak: a polgárok egyszerűbben, gyorsabban intézhessék ügyeiket, megfelelő szolgáltatásokban részesüljenek, vagyis valóban érzékeljék az elmúlt időszakban történt változások előnyeit, ugyanakkor alapvető jogaik is az eddiginél szigorúbb védelemben részesüljenek.

Az új, előremutató program kidolgozásának szükségességét 2009. júniusában jelentette be az Európai Bizottság, mely közölte, hogy a tagállamok együttműködése újabb ötéves ciklusának prioritásait tartalmazza majd a tervezet. A kezdeményezés célja a jobb és hatékonyabb együttműködés elősegítése az említett területeken, a „szabadság, biztonság és az igazság Európájának” megvalósítása. A Program a tagállamok közötti rendészeti és igazságügyi együttműködést hivatott erősíteni, és a bevándorlási politika egységesítését is szolgálja.

Tartalmát tekintve ez mit jelent?

A program négy prioritást fogalmaz meg, és ezek köré építve feladatokat ad a Bizottság, a Tanács és a tagállamok részére a célkitűzések elérése végett.

A Stockholmi Program tervezetét 2009 októberére készítette el a svéd elnökség. A dokumentumot novemberben tárgyalta az Európai Parlament, melynek különböző bizottságaiban igencsak vegyes fogadtatásra talált a tervezet. Egyes képviselők a bel- és igazságügyi szervek szorosabb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazták, míg mások éppen ezzel szemben, az állampolgárok jogainak fokozottabb védelmére helyeznék a hangsúlyt.

A magyar képviselők hogyan foglaltak állást a kialakult vitában?

Magyar képviselők is kifejezték aggályaikat, többek között a nemzeti és kisebbségi nyelvek védelmének jövőjéről kérdezték az Európai Bizottság elnökét. 2009. november végén megvitatta a tervezetet a Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa, majd a 2009. december 10–11-i ülésen fogadta el az Európai Tanács a végső változatot. A Program végrehajtásához a spanyol elnökség máris hozzálátott.

A Stockholmi Program a megnövelt biztonság és az egyén jogainak szélesebb körű érvényesítése közötti egyensúly kialakítását szorgalmazza.

Említette, hogy a program 4 prioritás köré épül. Melyek ezek?

A Stockholmi Programban megfogalmazott négy politikai prioritás – dióhéjban – a következőket foglalja magában:

1. A polgárok jogainak védelme – a jogok Európája: a szabadság, biztonság és igazság Európájának elsősorban egy olyan egységes térséggé kell válnia, ahol az alapvető jogok megfelelő védelemben részesülnek, ahol az ember és az emberi méltóság tiszteletben tartása a legfontosabb alapelvek közé tartoznak. Védelmezni kell a személyiségi jogokat, a különösen veszélyeztetett csoportokat, és biztosítani kell, hogy a polgárok Európa-szerte, sőt, akár azon kívül is gyakorolhassák egyes jogaikat.

2. A polgárok életének megkönnyítése – a jog és igazság Európája: lehetővé kell tenni, hogy a polgárok bármely tagállamban kezdeményezhessenek bírósági eljárást jogaik érvényesítése érdekében, és jogügyleteiket Európa-szerte védelemben részesítsék, továbbá az egyes államok hatóságai által hozott határozatokat a többi államban elismerjék, illetve végrehajtsák.

3. A polgárok védelme a belbiztonsági stratégia kidolgozása útján – a Védelmező Európa: a stratégia a rendőrségi és a végrehajtási ügyekben történő együttműködésre, Európa határainak védelmére és a belépés feltételeinek egységesítésére irányul.

4. A befogadó társadalom ösztönzése – a szolidáris Európa: a cél olyan bevándorlási és menekültügyi politika kidolgozása, mely a tagállamok között szolidaritást, az EU-n kívüli országokkal partnerséget hoz létre.

Fontos továbbá az Európai Unió helyének meghatározása globalizálódó világunkban. Az EU külpolitikájának szem előtt tartásával kell meghatározni az EU külső dimenzióit, melynek része annak biztosítása, hogy a polgárok a munkavállalás és a jogaik védelme területén kihasználhassák és élvezhessék a világ többi része és az EU által biztosított lehetőségeket és védelmet.

Az egyes célokat a Programban meghatározott eszközökkel érik el, melyek (1) összhangban állnak az EU létező és működő irányelveivel, (2) végrehajtására nemzeti szinten kerül sor, (3) hozzájárulnak az európai jogalkotás minőségének javításához és (4) megfelelő anyagi hátteret biztosítanak a célok megvalósításához. Ezek közé tartozik többek között a hatóságok és döntéshozók közötti kölcsönös bizalom, az implementáció fontosságának hangsúlyozása és az igazságügy, szabadság és biztonság (ILS) területe egységének biztosítása, a rendelkezésre álló eszközök hatékonyságának folyamatos értékelése és az érintett szakemberek (bírák, ügyészek, rendőrök, vámosok stb.) folyamatos továbbképzése. Ez utóbbival kapcsolatban az a cél, hogy 2015-re az e területen dolgozó szakemberek jelentős része részt vegyen a tevékenységével összefüggő uniós képzésen. A tréningeket a nemzeti képzési programok részévé kell tenni. A Tanács iránymutatást fogalmazott meg a Bizottság részére, mely szerint ki kell dolgozni egy képzési cselekvési tervet, a szakemberek részére nyitva álló csereprogramokat, közös tréningeket. Meghatározó eszköz a kommunikáció, melynek elősegítésére meg kell vizsgálni a hatékonyabb információáramlás lehetőségeit, melyek segítségével a polgárok és a szakemberek könnyebben és jobban megérthetnék az ILS terület eredményeit. Fontos a civil szférával való kapcsolattartás.

Hogyan történik a program finanszírozása?

A program finanszírozására a jelenleg működő pénzügyi keretek között kerül sor, de a korábban felépített struktúra 2013-ban lejár, így a Stockholmi Program aktuális eredményeinek figyelembevételével időben új megoldások után kell nézni. A Program végrehajtásának aktuális helyzetét egyébként is felül kell vizsgálni 2012 júniusa előtt, és a további teendőket a vizsgálat eredményei szerint kell szükség szerint módosítani.

A Stockholmi Programban az Európai Tanács az egyes prioritások kibontásán túl ajánlásokat és tennivalókat fogalmaz meg a Bizottság, a Tanács és a tagállamok felé. E tevékenységek mind hozzájárulnak a Program sikeréhez, és számos közülük nem is csak felvetés, hanem konkrét feladatot ad a címzetteknek. A Program részletes, az élet és a jog számos területét érinti, melyeket szinte lehetetlen a maguk teljességében áttekinteni.

Az ÜgyvédVilág következő számában igyekszünk összefoglalni a program legfontosabb rendelkezéseit.

Dr. Kiss Anna

 

A Stockholmi Program II. rész

A Stockholmi Program III. rész

---