Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Titkon stresszmentes életre vágyunk, miközben a stressznek jótékony hatásai is vannak, ha ügyesen tudjuk kezelni – derül ki Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus kötetéből.
„Annyira stresszes az életem…” – szoktunk panaszkodni, mennyi a feszültség a munkahelyünkön, miközben helyt kell állni otthon a családban, s az örömök mellett megannyi gonddal jár a gyermeknevelés is. A stressz ráadásul kedvezőtlenül hat az egészségünkre, az életminőségünkre, ahogy azt gyakran tapasztaljuk is, és mást sem hallunk környezetünkben.
És most gondolatban ugorjunk egy nagyot!
Szánjunk pár percet arra, hogy visszagondolunk életünkre, és megnevezünk néhány olyan időszakot, amikor fontos dolgok történtek velünk, amikor sokat gazdagodott a személyiségünk. Idézzünk fel egy olyan fordulópontot is, amely kedvező változást hozott az életünkbe, új cél felismerését, megtalálását jelentette számunkra. (Lehet az sikeres felvételi, vizsga, állásinterjú, egy barátság, egy szerelem kezdete, netán vége, házasság, válás, költözés, utazás.)
Megvan?
Ha igen, emlékezzünk vissza, hogy mikor mindez történt, mit éreztünk, milyen feszültségek voltak bennünk. Őszintén válaszoljunk magunknak arra a kérdésre, vajon stresszes volt-e számunkra az az időszak? A válaszunk – nagy valószínűség szerint –: igen. Vagyis a személyiségünk változásához, a jegyeinek gyarapodásához vezető út bizony meglehetősen sok stresszel járt.
És máris itt a stresszparadoxon!
Mert ugyan szeretnénk kevesebb stresszt az életünkben, de ahogy az imént talán magunk számára is kiderült, valójában a nehéz, feszültségekkel teli időkben nyíltak meg fejlődésünk lehetőségei.
Ha madártávlatból tekintünk vissza eddigi életünkre, és kivonjuk belőle az összes stresszmentesnek megélt, megítélt, napot, akkor az egyenleg másik oldalán nem valószínű, hogy az eszményi élet fog állni – érvel elgondolkodtatóan Kelly McGonigal A stressz napos oldala című könyvében.
„Ami nem öl meg, az megerősít!” Ezzel az ismerős mondattal erősíti meg mondanivalóját a kötet szerzője, az amerikai Stanford Egyetem fiatal, egészségpszichológus kutatója, aki nem ért egyet azzal a közvélekedéssel, miszerint a stressz káros és kerülendő. Miután gyanakodó kutatóként elkezdett komolyan foglalkozni a kérdéskörrel, rájött: a közhiedelemmel ellentétben, ha ügyesen bánunk a stresszel, akkor igenis, energiaforrás is válhat belőle.
1998-ban az Egyesült Államokban 30 ezer felnőttet kérdeztek meg arról, mennyi stresszt éltek át az azt megelőző évben. Arra is rákérdeztek a kutatók, hogy a résztvevők szerint káros-e az egészségükre a stressz. A vizsgálatot végzők nyolc évvel később újra elővették az aktákat, hogy felkutassák, kik haltak meg azóta a nyolc évvel korábbi felmérésben részt vettek közül. Az erős stressz 43 százalékkal megnövelte a halál valószínűségét, állapították meg, ám ez a megnövekedett kockázat csak azokat érintette, akik úgy gondolták: a stressz hátrányosan hat egészségükre. Akik korábban azt felelték, hogy ugyan sok az életükben a stressz, de azt nem tartották károsnak, nem voltak kitéve nagyobb elhalálozási kockázatnak. Sőt, a vizsgálat során náluk volt a legalacsonyabb annak kockázata, hogy meg fognak halni. Érdekes módon még azokénál is alacsonyabb volt, akik arról számoltak be, hogy nagyon kevés stresszt éltek át. A kutatók mindebből arra következtetnek: nemcsak a stressz képes megölni az embert, hanem a stressznek és annak a hiedelemnek az ötvözete is, amely szerint ez az állapot ártalmas az egészségre.
A szerző idézi a kutatók becslését: vizsgálatuk nyolc éve alatt az Egyesült Államokban 182 ezer, vagyis évente húszezernél több ember halt meg idő előtt azért, mert úgy ítélték meg, szerintük a stressz kárt tesz az egészségükben. Vagyis nem mindegy, miként tekintünk a stresszre, hogyan viszonyulunk hozzá – állapítja meg Kelly McGonigal.
Selye János orvos a múlt század harmincas éveiben megfogalmazta: a stressz a szervezet reakciója mindennel szemben, ami komoly követelmények elé állítja. Ehhez e könyvben a szerző hozzáteszi: stressz mindaz, amit akkor érzünk, amikor valami számunkra fontos dolog veszélyben forog. Magában foglalja az aggodalmat, a frusztrációt, a bánatot. „Ha megbarátkozunk a stresszel, akkor az megváltoztatja, hogyan gondolunk önmagunkra, és hogyan gondolkodunk arról, mi mindent vagyunk képesek kezelni” – írja, hozzátéve: ha megkeressük benne a jót, akkor ügyesebben meg tudunk küzdeni életünk kihívásaival.
Kelly McGonigal három éve felmérést végzett vállalatvezetőkkel, akik a Stanfordi Egyetem vezetőfejlesztő programján vettek részt. A cégvezetők fele azt említette, hogy stressz hatása alatt teljesít a legjobban. Egy évvel később a Harvard Közegészségügyi Intézet felmérésén a legmagasabb stressz szintről említést tett emberek kétharmada arról is beszámolt, hogy legalább egy előnyük származott stresszből.
Változásfigyeltetés |
|---|
|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
A stresszhez fűződő viszonyunkban az első lépés a stresszel kapcsolatos felfogásunk megismerése, majd következnek megváltoztatásának lépései ad tanácsot a szerző. A lépések: figyeljünk oda beállítódásunkra, vegyük észre, hogyan gondolkodunk a stresszről. Kimerít, megbénít, motivál, tettre sarkall? Milyennek érezzük magunkat hatására? A pszichológusok vizsgálata szerint a stressz elkerülésére tett erőfeszítéseink hatására jelentős mértékben csökken a jóllét, az elégedettség és a boldogság érzése. Ezért inkább alakítsuk át a stresszt, fordítsuk át kihívásba a fenyegetettséget! „Ha
erőforrásként tekint a stresszválaszra, akkor a félelem élettani reakcióját a bátorság élettani reakciójává tudja alakítani” – szólítja meg olvasóját Kelly McGonigal. „Az endorfinok, az adrenalin, a tesztoszteron és dopamin vegyi koktéljától szárnyakra kap a motivációnk is” – magyarázza, hozzátéve, hogy stresszreakciókat mutatunk flow állapotban is, vagyis amikor az ember teljesen eggyé olvad az éppen végzett tevékenységgel. E stresszreakció ellenben segít felnőni a kihíváshoz, tanulni, fejlődni.
Stresszmentes életre vágyunk, de lehet, hogy nagy árat fizetünk érte, ha az valóban meg is valósul. Létezik tehát a stressznek napos oldala is – tudhatjuk meg e könyvből.
Az izgalmas kötet az Ursus Libris kiadásában jelent meg magyarul.
