Az időjárás tréfája többé már nem tréfa

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felborulóban vannak a hagyományos évszakok, melyek eddig megszokott életmódunkban is változást okozhatnak.

Európa melegrekordjai

Sorra dőltek meg a világban a hőmérsékleti csúcsok 2023 nyarán, de még szeptemberben és októberben is melegrekordokat mértek Európában. Október első hetében Spanyolországban, Portugáliában, Cipruson nem volt ritka a 30°C fölötti hőmérséklet, Magyarországon is kellemes, 20–25 Celsius-fokok voltak.

2023 nyarán Európában nem volt ritka a 40 Celsius-fok vagy annál magasabb hőmérséklet (Fotók: Pixabay.com)

Szeptember a rekorddömping hónapja volt Európa országaiban: többek között Franciaországban, Svájcban, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Franciaországban az átlaghőmérséklet csaknem két éve folyamatosan meghaladja a korábbi, megszokott havi szinteket. Lengyelországban a szeptemberi hőmérséklet 3,6 Celsius-fokkal magasabb volt az átlagosnál a feljegyzések több mint száz évvel ezelőtti kezdete óta. Ausztriában és Svájcban is csúcsokat döntött az év kilencedik hónapja. Egy tanulmány szerint a svájci gleccserek két év alatt térfogatuk 10 százalékát elvesztették a nagy melegekben. Ausztriában további szomorúságra ad okot, hogy a hóhatár már 1000–1500 méterre kezd visszahúzódni.

Jól emlékszünk még 2023 nyarára, amikor a Cerberus névre keresztelt hőhullám Olaszországban perzselte meg a levegőt: Szicíliában, Korzikán 46 Celsius-fokot is mértek, Rómában is 40°C fölé emelkedett a hőmérséklet, és a példákat hosszasan lehetne sorolni Londontól Madridig. Az északi félteke nyári globális hőmérséklete 2023-ban a valaha mért legmelegebb volt!

Magyarország: 23 nyári nap szeptemberben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései alapján a 2023 szeptemberi középhőmérséklet országos átlagban 3,6 Celsius-fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, ezzel a legmelegebbnek bizonyult 1901 óta. A hónap jelentős részében anticiklonok határozták meg a Kárpát-medencében az időjárást, melyek a száraz és napos idő mellett kedvezően hatottak a tartósan magas, nyári hőmérsékletek fennmaradásához, a végeredmény pedig egy átlagos júniussal felérő hőmérsékletű szeptembert eredményezett – olvasható az OMSZ összegzésében.

Szeptemberben 23 nyári nap fordult elő, 5 nappal több, mint júniusban

A maximum-hőmérsékletek nagyon magasan alakultak: a hónap túlnyomó részét 25 fok feletti csúcsértékek jellemezték. A teljes hónapra a napi maximum-hőmérsékletek országos átlaga 26,9 Celsius-fok volt, mely egy fokkal meg is haladta a 2023 júniusi értéket. Szeptemberben országos átlagban 23 nyári nap fordult elő, 5 nappal több, mint júniusban.

2023: A Föld legmelegebb nyara

A mérések kezdete, 1880 óta 2023-ban volt a legmelegebb nyár a Földön – fogalmazott jelentésében a NASA. Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatánál (European Union’s Copernicus Climate Change Service) a szakemberek úgy látják, 2023 valószínű az emberiség eddigi legmelegebb éve lesz. A csúcsok pedig esztendőről esztendőre megdőlhetnek, mert az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás folyamatos globális felmelegedéssel jár: a világ hőmérséklete már most 1,2 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

További melegrekordok várhatók

A tudósok már most borítékolják a következő évek további hőmérséklet-emelkedését, mert még csak most kezdődött el az El Niño időjárási jelenség, amely a Csendes-óceán déli részéről indulva felmelegíti a tengeri vizeket. Nagyon is igaz az a mondás, hogy mi vagyunk az első generáció, amely már a bőrén érzi a klímaváltozás hatásait, de egyben az utolsó is, amely még tehet valamit ellene.

„Amíg nem érjük el a szén-dioxid-semlegességet, addig hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre szisztematikusan megdőlnek a melegrekordok” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek dr. Francois Gemenne, a Liége-i Egyetem környezetvédelmi szakértője, az ENSZ éghajlat-változási jelentéseinek vezető szerzője.

Évszakok eltűnőben, előttünk az újratervezés

Az időjárás változásai miatt ma már szeptember a régi augusztus, október a korábbi szeptember. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján pedig eltűnőben vannak az évszakok. Európában a nyár már szinte májustól szeptember végéig tart, a tavasz és az ősz lerövidül. A rövidebbé váló telek is enyhébbek. A tartós hőmérséklet-változás mindenkit elgondolkodtathat, hogyan lehet, sőt kell megváltoztatnunk életvitelünket, életmódunkat, hogy kellően alkalmazkodni tudjunk a változó időjárási körülményekhez. Hogyan kell öltözködnünk, védekezni a hideg és a meleg ellen, mikor és miként kell fűtenünk, hűtenünk, táplálkoznunk, pihennünk, aludnunk, eltölteni szabadidőnket, szabadságunkat.

Meg kell fontolnunk, hová utazzunk a nyáron

Át kell terveznünk, mikor, hová utazzunk, hogy ne kelljen szenvedni a melegtől. A klímaváltozás miatt egyes úti célok már túl melegnek, sőt, az erdőtüzek miatt túl veszélyesnek is bizonyulnak. A nyári hónapokban elfelejthetjük a városnézéseket a dél-európai országokban, sőt szinte már Nyugat- és Közép-Európában is. Maradnak az északi államok szép tájai és települései, Helsinkitől Oslón át Dublinig. Az utazási irodák hamarosan megfontolhatják, hogy júliusban és augusztusban a török, a görög, az olasz, a spanyol vagy a ciprusi tengerpartra szervezzenek-e üdüléseket. Ám itt a szeptemberi üdülések valóban kellemesek lehetnek, még nem hideg tengervízzel. A gond csak az, hogy a gyermekes családoknak pihenésre a legforróbb nyári hónapok maradnak, mert szeptembertől kezdődik az iskola. Ennek ellenére a dél-európai országoknak hamarosan változtatniuk kell marketingstratégiájukon, hogy a nyári időszak helyett más hónapokra hívják fel a turisták figyelmét. Hogy közülük, aki megteheti, ne a legforróbb – és egyre kellemetlenebb – időszakban látogassanak el hozzájuk, és a tengerparti övezetek mellett, helyett más, kevéssé látogatott, ám szép régiókba csábítsák látogatóikat.

Amikor újratervezzük életünket, arra is gondolnunk kell, miként járulhatnánk, járulhatunk hozzá mi – ha csupán szerény eszközeinkkel is –, hogy fékezzük a klímaváltozás hatásait. Például közlekedési eszközeink megválogatásával, esetlegesen pazarló életmódunk megváltoztatásával, szelektív hulladékgyűjtéssel, és még hosszasan sorolhatnánk.

Az emberek többsége csak akkor kezd el cselekedni, amikor már maga körül is látja, érzi, saját bőrén is tapasztalja, hogy nagy a baj. Ám lehet, hogy akkor már késő. Pedig az előrelátók a mostani időjárás-változások alapján látják: nagyon nagy a baj.

---