Az intelligencia népszerűsítése

Mi a Mensa? Hogyan került kapcsolatba a Mensával?

A Mensát egy angol egyetemista, ausztrál barátja és a londoni egyetem pszichológusa alapította meg 1946-ban.

Honnan a Mensa név? Eredetileg „a magas IQ-júak klubja” nevet javasolták, a klub folyóirata pedig a Mens (a latin „elme”) címet viselte volna. Ezt azonban könnyen össze lehetett téveszteni egy férfiaknak szóló akkori újsággal. Úgy döntöttek tehát, hogy a klub a Mensa (a latin „asztal”) nevet kapja, az újság pedig legyen „Mensa Magazin”, egyrészt azért, mert a „mensa” az első latin szó, amit megtanítanak az embernek, másrészt azért, mert a Mensának „kerekasztal-társaságnak” kell lennie, ahol senki sem előbbre való, harmadrészt pedig a név a latin mondást idézi: „mens sana in corpore sano”.

Először arisztokratikus társaságot akartak kialakítani, afféle királyságot, amelyben az alapítók uralkodnak. Még „királynőt” is választottak, szigorúan szépsége alapján. Ekkoriban nem sokat adtak a demokráciára, úgy vélték, 600 főnél be kell zárni a kapukat és szinte szabadkőműves páholyként akartak tevékenykedni, mint magas intelligenciájú, tudományos alapon kiválasztott emberek csoportja, amely elfogulatlan véleményével segítheti a kormányzatot a döntések meghozatalában. Meg is kerestek vezető személyiségeket, minisztereket, de visszautasításban részesültek. Eleinte egy sárga fejű gombostű volt a tagok titkos ismertetőjele.

Miért két százalék?

Tévedés miatt. Azt hitték, hogy a Mensa által addig gyakorlatban megkövetelt szintet háromezer személy közül egy tudja teljesíteni, vagyis 0,33 ezrelék! Később kiderült, hogy százból egy, azaz a felső 1%. Ezek azonban felügyelet nélküli teszten történtek, s még később kiderült, hogy felügyelet mellett megírt tesztekben más az arány: akik az ellenőrzés nélküli tesztben 99% fölött teljesítettek, az ellenőrzött tesztekben csak 98% fölött. Így „alakult ki történelmileg” a Mensa felvételi kritériumaként az ellenőrzött tesztben elért 98% fölötti eredmény.

A Mensáról a tévében hallottam még 1993-ban. Rögtön érdekelt. Megírtam a tesztet és „pozitív” lett. Az elnöki feladatokat 1997 és 2002, valamint 2006 és 2008 között láttam el.

Mi az egyesület célja?

A Mensa célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. Egyetlen tagsági kritériuma az emberiség felső 2%-ára jellemző intelligenciaszint.

A Mensa nem kötelezi el magát egyetlen ideológia, filozófia, politika vagy vallás mellett sem, és semmilyen közös véleményt nem erőltet a tagjaira.

A Mensa igyekszik tudatosítani és népszerűsíteni az intelligenciát mint értéket, hozzájárulni ahhoz, hogy az emberi intelligenciát az emberiség javára fordítsuk. Támogatja az intelligencia természetére, jellemzőire és használatára irányuló kutatásokat, nem utolsósorban pedig ösztönző közeget biztosít a tagjainak.

Kik jelentkezhetnek és hogyan zajlanak a tesztírások?

A tesztre bárki jelentkezhet, aki elmúlt 17 éves.

A teszt egy nemzetközileg elfogadott intelligenciateszt, amelynek értékelését pszichológus végzi, eredményéről kizárólag a tesztíró kap értesítést. A teszt kitöltésére a Mensa által szervezett tesztírásokon van lehetőség. A tesztírás részleteiről bővebb információt találnak a honlapunkon (www.mensa.hu).

Milyen közös programokat szerveznek a tagoknak?

Fontos kiemelni, hogy a programokat maguk a tagok szervezik saját maguknak, hiszen a Mensa civil szervezet, amelyben mindenki a szabad idejében végez tevékenységet.

A Mensa HungarIQa elsősorban gazdag programkínálat révén kívánja tagjait közösséggé kovácsolni.

Országos rendezvényeinket – táborozás, farsang, karácsony – azért tartjuk, hogy azoknak a tagoknak is módjuk legyen találkozni a többiekkel, akik nem Budapesten vagy helyi csoporttal rendelkező városban élnek. Ezeken kívül számos helyi rendezvényt kínálunk: ilyenek az előadások vagy a vacsorabeszélgetések.

Gyakran szervezünk olyan előadásokat, ahol egy-egy Mensa-tag beszél saját szakterülete legérdekesebb eredményeiről (grafológia, asztrológia, csillagászat, tamagocsi, sci-fi, színház, zene). Alkalomszerűen „Mensán kívüli” előadókat is meghívunk – valamely tudományág jeles képviselőjét, „híres embert” stb. Vendégeink voltak többek között (a teljesség igénye nélkül): Popper Péter, Vámos Miklós, Geszti Péter, Réz András, Varnus Xavér, Mérő László, Egely György, Verebes István, Szász Endre, Kepes András, Herendi Gábor, Rófusz Ferenc, Vágó István, Pierrot, Zorán és még sokan mások.

A „kevésbé szellemi, kevésbé komoly” programok sem állnak távol tőlünk: mozilátogatás, lovastúra, vízitúra, kirándulás, barlangászat, tánc, sport, biliárdverseny, társasjátékok, vacsorabeszélgetések, majális, póker. Itt is találhat ki-ki kedvére valót. A fentieken kívül ad hoc jelleggel sor kerülhet még bármire: látogatás a paksi atomerőműben, az embertani tárban, nyomdalátogatás.

Miért jó Mensa-tagnak lenni?

Erre mindenki más választ adna, és attól függ, ki mit tud kihozni belőle. Én elsősorban a baráti kört, a széles kapcsolati hálót emelném ki. Nagy értéknek tartom a Mensában összegyűlt embereket: ha bármilyen kérdésem van, vagy segítségre, szállásra van szükségem, bármikor felhívhatom valamelyik tagtársamat, akár ismeretlenül is, biztosan segíteni fog. Számomra szintén fontos a szabadidőm eltöltése változatos programokkal, izgalmas, néha kissé „őrült” emberek társaságában.

A Mensa előadások, viták, összejövetelek és a szervezet folyóirata révén fórumot nyújt az eszmecseréhez, és nemzetközi klubként lehetőséget ad a hasonló mentalitású emberek találkozására.

a) Érdekes és érdeklődő emberekkel lehet találkozni, minden korosztályból és társadalmi rétegből.
b) Részt lehet venni a helyi és nemzetközi összejöveteleken.
c) Rendszeresen lehet olvasni a szervezet folyóiratát (AsztalLap) és publikálni benne.
d) Új nemzetközi kapcsolatokra lehet szert tenni.
e) Élvezni lehet a magunkhoz hasonlók társaságát.

Az AsztalLap évi 10 számmal jelentkező, belső terjesztésű lap, amelybe bármelyik tag írhat. Emellett ez szól az egyesületi élet aktuális kérdéseiről és a programokról is. Most már túl vagyunk a 150. lapszámon, és bízvást állíthatom, hogy kifejezetten színvonalas újságról van szó.

Milyen kapcsolatban állnak más nemzetközi szervezetekkel, Mensa-tagokkal? Szoktak esetleg közös programokat szervezni?

A Mensa HungarIQa a nemzetközi Mensa tagszervezete, amely évente egyszer tart találkozót a nemzeti Mensák képviselőinek. Emellett sok a „születésnapi” rendezvény, amikor egy tagszervezet valamilyen nevezetes évfordulót ünnepel: erre általában más Mensák tagjait is meg szokták hívni. A Magyarországgal szomszédos országokban igen aktív Mensák működnek, már-már rendszeresnek mondható a regionális focibajnokság vagy a trilaterális találkozók.

Miből áll a vízipisztoly-párbaj?

A vitás felek a párbaj szabályai szerint két, teljesen egyforma vízipisztolyból pisztolyürülésig locsolják egymást.

Tudomásunk szerint a Mensa HungarIQa az egyetlen olyan szervezet a világon, amely alapszabályban rögzíti a vízipisztoly-párbajt, mint a vitás kérdések elrendezésének egyik lehetséges módját.

Az első párbaj tárgya becsületbeli sértés volt. A következő párbaj egy táborban zajlott le. Célja az volt, hogy racionális úton tegyen pontot végre a vita végére: az asztrológia tudomány vagy szemfényvesztés?

Egy 150-es IQ-val rendelkező hölgy szabadidejében mivel szokott foglalkozni?

A Mensával. A többi taghoz hasonlóan nekem is számtalan hobbim és érdeklődési köröm van, sajnos nem mindre jut idő.

Imádok fotózni, utazni, táncolni, sportolni, főzni. Rendszeresen járok Mensásokkal tollasozni, kártyázni, maffiázni (ez egy nagyon izgalmas társasjáték). Orchideákat és más növényeket tartok, régi könyveket gyűjtök.

Szerintem pont ugyanúgy élek, mint mások. Dolgozom, főzök, mosok, mosogatok…

Talán kicsit több dolgot akarok belezsúfolni egy-egy napba, mint az átlag, hiszen túl sok minden érdekel.

Félnek, illetve tartanak tőled a férfiak?

Azt tőlük kellene megkérdezni. Az intelligens férfi szerintem nem fél az okos nőktől, hiszen olyan párt keres magának, aki hasonló szellemi szinten van, mint ő.

A kevésbé intelligens talán tart az okos nőtől, hiszen ebben az esetben nem tud az „okosabb”, a „fontosabb”, a „vezér” szerepében feltűnni.

dr. Pál Edith