Bécs, a 15 perces város

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az osztrák főváros 2040-re klímasemlegessé válhat. Ehhez hosszútávú klímavédelmi menetrend is társul.

Magyar politikusok, gazdasági szakemberek, polgárok álma, hogy Magyarország felzárkózzon Ausztriához, hogy gazdasági teljesítményben, életszínvonalban, életminőségben utolérje a szomszédos nyugati országot. Ehhez tíz–húsz–harminc évre van szükség – hangzott el tíz–húsz–harminc éve, de a különbség csak nem akar számottevően csökkenni. Legutóbb a jegybankelnök jelentette ki, hogy egy versenyképességi fordulat esetén Magyarország már 2030-ra elérheti az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80–85 százalékát.

Talán csak egy dolgot felejtünk el mindig: az idő múlásával Ausztria sem áll le a fejlődésben…

Ráadásul a különböző felmérésekben Bécset évről évre a világ legélhetőbb városai közé rangsorolják. Gazdasági fejlődése, irányítóinak észszerű ötletei, döntései, céljai példát mutathatnak. Csaknem két éve már beszámoltunk néhány életrevaló elképzelésükről, melyek valósággá is váltak, válnak. Ezúttal is olyan megvalósuló ötletekről, tervekről, beruházásokról számolunk be, melyek példaértékűek.

Szabadstrand az Alte Donaunál © PID / Fürthner

 Akcióterv a hőség ellen

A klímaváltozás nem kerüli el Közép-Európát sem. Bécs városa akciótervet dolgozott ki a nyári hőség ellen. Ez olyan rövid távú intézkedéscsomagot jelent, melynek azonnali megvalósítása a városlakók számára elviselhetőbbé teszi a forró nyári napokat is. Tovább bővítik az ivókút-hálózatot, kulturált szabadstrandokat alakítanak ki a lakók számára. Városszerte hűsölő zónákat hoznak létre, vagyis nyilvánossá tesznek klimatizált középületeket. Ezekbe bárki betérhet megpihenni néhány órára a nagy hőségben.

Az időseket különösen megviseli a nagy hőség, így Bécs folyamatosan újítja fel az idősotthonokat: az épületeket árnyékolják és klimatizálják, a klímaberendezéseket a tetőkön elhelyezett napelemekkel működtetik. Az iskolák felújításakor, újak építésekor kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az épületek ne tudjanak könnyen felmelegedni, s energetikai rendszerük klímasemleges legyen.

Mindezek az intézkedések is részei a 2022 februárjában elfogadott hosszútávú klímavédelmi menetrendnek. Bécs 2040-re klímasemlegessé szeretne válni.

Ausztria legnagyobb naperőműve Donaustadtban © Wien Energie / Michael Horak

 Éltető Nap, éltető napenergia

E cél eléréséhez kulcsszerepet szánnak a napenergiának. Bécs 2025-re ötször, 2030-ra tizenhatszor annyi áramot szeretne előállítani a Nap segítségével, mint 2020-ban. Ezzel párhuzamosan a város csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőségét.

Ennek érdekében egyrészt beépítetlen területekre telepítenek naperőműveket. 2021-ben helyezték üzembe a donaustadti naperőművet, ahol a panelek között juhok legelnek, mert a terület egy részén változatlanul mezőgazdasági művelés folyik. Jelenleg ez Ausztria legnagyobb ilyen létesítménye, mely csaknem ötezer bécsi háztartást lát el zöld árammal.

A város tulajdonában lévő középületeket is az áramtermelés szolgálatába állítják. Bécs és a Wien Energie energiaszolgáltató megállapodtak, hogy a középületekre és az önkormányzat épületeire naperőműveket telepítenek. Már 270 erre alkalmas ingatlant – iskolát, kórházat, idősotthont, uszodát – ki is jelöltek, sőt az első ötvenre még idén felszerelik a napelemeket. A tervek szerint 2025-ig ily módon összesen 50 megawatt összteljesítményű napelemet állítanak fel. Bécs legújabb kórháza, a Klinik Floridsdorf tetején már működik is mini naperőmű. A város a bécsi közlekedési vállalattal, a Wiener Liniennel is együttműködési szerződét kötött, melynek keretében a céghez tartozó épületekre, például a metróállomásokra is szerelnek napelemeket.

Idén áprilistól akár 200 ezer eurós támogatást is kaphat az a vállalkozás, amely napelemeket helyez fedett parkolójára vagy raktárterületére. Ezzel is ösztönözni kívánják a vállalatokat, ráadásul az elemek nyáron árnyékolóként is funkcionálhatnak. A napelemrendszerek telepítésével a vállalatok csökkenthetik az energiafüggőségüket, és maguk termelhetik meg az elektromos autótöltőikhez szükséges áramot. A támogatásra minimum 100 négyzetméternyi lefedett területtel vagy 15 kWp (kilowattpeak), azaz ekkora csúcsteljesítményt elérni képes napelemrendszerrel lehet pályázni.

Újépítésű lakások a Wolfganggasséban © PID/Votava

 Megtiltják az egyedi gázfűtést

Mivel Bécsben az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csaknem kilenctizede a gázfelhasználással függ össze, az önkormányzat fokozatosan terjeszti ki azoknak a kerületeknek a körét, amelyekben az újépítésű lakásokban már tiltott az egyedi gázfűtés, s földgáz helyett csak hatékony, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtési rendszerek működhetnek. Már 2019-ben nyolc kerület esett e határozat alá, s 2022 tavaszán további öt kerületre terjesztették ki e tilalmat. Ezentúl már a Belvárosban, Favoritenben, Simmeringben, Hietzingben és Liesingben is lesznek olyan részek, ahol az újépítésű lakásokban már nem lehet földgázzal fűteni, illetve meleg vizet előállítani. Hamarosan az összes kerületre érvényes lesz az intézkedés.

Ami a meglévő lakásokat illeti, a már említett klímavédelmi menetrend részeként 2040-re betiltanák az egyedi olaj- és gázkazánokat, amelyekből jelenleg még több mint 400 ezer található a bécsi háztartásokban. Helyette a klímabarát fűtési rendszereket támogatják, benne a régi épületek korszerű energetikai felújítását.

Bécs energiaszolgáltatója, a Wien Energie teljesen függetlenné kíván válni a földgáztól: ennek érdekében a következő öt évben egymilliárd eurót fektet be. Ebből 625 millió eurót hőtermeléssel kapcsolatos projektekbe, 334 millió eurót a megújuló áramtermelés további kiépítésére, 90 millió eurót környezetbarát hűtésre. Jelenleg négyszáz projektet vizsgálnak, amelyek összteljesítménye 600 megawatt. A Wien Energie jelenleg már 320 naperőművet és napelemrendszert üzemeltet Bécsben és környékén, melyek összteljesítménye 85 megawatt.

Bécs hőigényének több mint felét távhő segítségével szeretnék fedezni 2040-re. A hőtermelés során a földhő és a környezeti hő felhasználásában látják a jövőt. Már tavaly az előállított távhő csaknem negyede megújuló forrásból származott.

A Neubaugasse az átalakítás után © Stadt Wien / Christian Fürthner

2040: benzin- és dízelüzemű járművektől mentes város

Az elképzelések szerint 2040-re kitiltják Bécsből a benzin- és dízelüzemű járműveket. Az a cél, hogy Bécs „15 perces város” legyen, ami azt jelenti, hogy autó használata nélkül, gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel bárhová el lehessen jutni negyedóra alatt, ami a mindennapi élethez szükséges. Emellett már 2040 előtt elektromosra cserélik az összes tömegközlekedési járművet.

Bécs a jövőben háromszor akkora összeget kíván költeni a közösségi közlekedéssel, biciklizéssel és gyaloglással kapcsolatos infrastruktúra kiépítésére, mint útépítésre. Több kerület például a gyaloglás ösztönzésére dolgoz ki fejlesztési terveket, melyekhez állami támogatást lehet igényelni. A 7., a 8. és a 16. kerület részletes térképet készített, hol lehetne járdát szélesíteni, hol lenne még igény gyalogátkelőhelyre, hová kellene fákat ültetni, utcákat zöldíteni, gyalogos zónákat kijelölni. A 7. kerületben kampányt indítanak, hogy véget vessenek az áruszállító teherautók járdán parkolásának, a 8. kerületben egy iskolakomplexum előtt zöldterületté alakítják az aszfaltozott parkolót.

Eközben folyamatosan nő az elektromos autók száma és forgalma a bécsi utakon. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy év alatt több mint duplájára nőtt az elektromos töltések száma a bécsi töltőállomásokon. 2021-ben a városlakók már több mint 300 ezerszer töltötték fel elektromos vagy hibrid autóikat. A kereslet élénkülésével a Wien Energie 2022-ben kétszáz új nyilvános töltőállomással és két töltőparkkal bővíti a kapacitását. A gyorstöltőparkokba tíz–tíz töltőoszlopot telepítenek, egyenként 150 kW-os teljesítménnyel.

Utasok önkéntes futárszolgálatban

A nagy tervek mellett a végére álljon itt egy látszólag kis ötlet, melynek végeredménye mégis jelentős lehet. Hamarosan már a gyakorlatban is kipróbálják, hogy a tömegközlekedési eszközökön utazók futárkodnak, önkéntes alapon. A bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien javaslata alapján így akár negyedével is lehetne csökkenteni a csomagszállítással összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátását, ha utasai is szállíthatnák a kisebb csomagokat, melyek az internetes vásárlások növekedése révén igencsak megszaporodtak az utóbbi években. (A bécsiek tavaly már 113 millió csomagot rendeltek a világhálón.) A Wiener Linien megvalósíthatósági tanulmánya szerint a felmérésben résztvevő hatezer ember többsége szívesen venne részt ilyen szolgáltatásban. A legtöbben reggel 6 és 9, illetve délután 5 és este 8 óra között vállalnák a futárkodást. A kis csomagokat az indulási megállóban lévő csomagboxból lehetne felvenni, és az érkezési megállóban lévő boxba kézbesítenék. A válaszadók háromnegyede elvár némi fizetséget a szolgálataiért. A próba nyár elején már indul is.

---